|
|
BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2011. április 8., péntek 17:22 |
Felavatták a katinyi mártírok emlékművét |
|
Ünnepélyes
keretek között, a lengyel és a magyar államfő jelenlétében felavatták a III.
kerületben a katinyi mártírok emlékművét. Tarlós István főpolgármester szerint
a brutális és aljas tömeggyilkossághoz fűződik az újkor egyik legcsúnyább
történelemhamisítása. Schmitt Pál köztársasági elnök szerint a lengyelek és a
magyarok számtalanszor adták életüket egymásért, Bronislaw Komorowski lengyel
államfő pedig arról beszélt, hogy a katinyi mártírok budapesti emlékműve
az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett.
„Felemelő
érzés számomra, hogy Budapest főpolgármestereként lehetek jelen, egykori
iskolám előtt ennek az emlékműnek a felavatásán” – mondta ünnepi nyitóbeszédében
Tarlós István. Budapest főpolgármestere Vergiliust idézve úgy fogalmazott,
vannak pillanatok, amikor mindenki elhallgat, vannak tettek, amelyektől
mindenki megnémul. Emlékeztetett arra, hogy a katinyi vérengzésként megismert
brutális és aljas tömeggyilkosságot a szovjet Központi Bizottság 1940. március
5-i politikai utasítására hajtották végre az NKVD egységei, zömében lengyel
tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok száma meghaladta a húszezret. A
tömeggyilkosságnak bizonyítottan magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel
százados személyében.
Az újkor
egyik legcsúnyább történelemhamisítása fűződik Katinyhoz, a szovjetek ugyanis a
szörnyű bűn elkövetésével a németeket vádolták meg. Csak 1990-ben és 1992-ben,
Gorbacsov és Jelcin intézkedései tették világossá a valóságot a lengyel és a
világ közvéleménye előtt. A lengyel parlament 2007-ben nyilvánította április
13-át a Katinyi Bűntény Áldozatainak Emléknapjává. „A katinyi erdők csendje már
örökre rémisztő marad, és a hátborzongató érzést csak fokozza az a tragédia,
ami 2010. április 10-én a lengyel államfővel és kíséretével a helyszín
közelében történt” – említette Tarlós István, utalva a lengyelországi vezetők
akkori repülőgép-szerencsétlenségére. „Mi, magyarok, részben saját történelmünk
alapján, részint pedig a lengyel néphez fűződő természetes barátságunk okán,
különösen képesek vagyunk beleélni magunkat a történtekbe” – tette hozzá.
Budapest
főpolgármester köszönetet mondott az emlékmű alkotóinak, Széri-Varga Gézának és
Zoltánnak, valamint külön kiemelte Joanna Stempinska korábbi nagykövet, Demszky
Gábor korábbi főpolgármester, Bús Balázs III. kerületi polgármester érdemeit az
emlékmű felállításában, és megemlékezett Andrzej Przewoznikról, korábbi lengyel
miniszterről, aki szintén életét vesztette a tavalyi légi balesetben, és aki
fáradhatatlanul és megrendítő érzelmi elkötelezettséggel munkálkodott a
megemlékezés előkészítésén.
Schmitt Pál
köztársasági elnök arról beszélt, a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban
összpontosul: Katiny. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata,
Korompay Emánuel a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a
lengyel–magyar barátságot. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a
krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete annak van, aki az életét adja
barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért –
tette hozzá. ”A szívünkben már régóta felállítottuk a kereszteket, de kellett
egy hely, ahol közösen emlékezhetünk. Az emlékmű súlyos tömbjének belsejében
meghúzódik a titok, amit sokan akartak elhallgatni, meghamisítani” –
fogalmazott.
A katinyi
mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett
– jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel államfő. Úgy fogalmazott, a
katinyi szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett
szörnyűségeknek, mint mondta, éveken keresztül hallgatni kellett a katinyi
igazságról. Hozzátette, a katinyi igazság hatalmas szerepet játszott a mai
független, demokratikus Lengyelország létrejöttében, az emlékmű pedig tovább
erősíti a lengyel és magyar nép közötti, ezer éve fennálló barátságot, amely
„minden vihart kibírt és történelmi közösségünkre épül”.
Az
emlékművet a köztársasági elnökök és a főpolgármester avatta fel, majd Janusz
Juliusz apostoli nuncius szentelte fel. Az emlékmű közelében az államfők, a
főpolgármester és Andrzej Kunert miniszter emléktölgyeket ültetett el a magyar
áldozatok, Korompay Emánuel és Kühnel Rudolf tüzérségi tiszt emlékére.
Budapest az
első főváros Közép-Európában, amely a katinyi vérengzés néven ismert
tömeggyilkosság mementójaként emlékparkot létesített 2010-ben (a III.
kerületben, az Árpád Gimnázium előtti téren).
Az április
8-án az emlékparkban felavatott kocka alakú emlékmű, amelybe stilizált fákat
véstek az alkotók, a katinyi erdőt jeleníti meg.
Fotók: Majtényi Mihály
Szöveg: Schmidt Gábor
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|