|
|
MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT |
2012. március 11., vasárnap 15:35 |
Mezőhegyes Csongrádba tart (5) – társadalmi tények – családi kötődések, termelés |
|
Az 1900-as években 12 ezer fő állandó
lakos élt Mezőhegyesen és mintegy 3 ezer fő járt be dolgozni, a környező
településekről, többségük Kelet-Csongrád megyéből. Az idénymunkások az ország
távolabbi településeiből is jöttek, szép számmal például Nógrád megyéből. (A
kézi munkán alapuló termelés korát éltük.)
Az 1950-es évektől Békés megye „felől”
három közel azonos méretű, szerepű település – Tótkomlós, Mezőkovácsháza és
Battonya – zárja a békés megyei kisugárzást, illetve ideirányultságot.
A Csongrád megye felöl jövő migráció,
népességmozgás, és annak hatásai ezen időktől jelentősebbek voltak, mint a
Békés megye felőliek. Ez azt eredményezte, hogy a lakosság összetétele,
rokonsági kapcsolatai, és más ezzel összefüggő hatások Csongrád megye irányába
hoztak létre mélyebb kötődést.
Termelés
Császári
és Királyi Ménes (1784):
Birodalmi szinten merített munkaerőt
Katonai egység volt,
magasan képzett vezérkarral és abszolút fegyelmezett munkavégzőkkel.
Magyar
Királyi Ménesintézet és Ménesbirtok (1869):
A magyar koronához tartozó területekről érkezett a
munkaerő
Magas rangú,
szakmailag kiváló állami alkalmazottak – Kozma Ferenc és Gluzek Gyula – vette
át a két gazdálkodó egységek vezetését
A Ménesintézetben
– lótenyésztés – cserélődött a vezetés, a középirányítói kar és a dolgozók
személyi összetétele is.
A Ménesbirtokon
belül eltérő profilú gazdasági egységek jöttek létre: cukorgyár, szeszfőzdék,
szarvasmarha-tartás, sertéstenyésztés, szántóföldi növények termesztése,
magtárak, vágóhíd, téglagyár, kendergyár
Továbbá
bekapcsolódtunk a vasúthálózatba.
Az
Állami Gazdaság, a Cukorgyár, a MÁV, a Varroda, a Kendergyár, TSZ (1945-től)
A mezőhegyesiek
teljes foglalkoztatottsága mellett a
Dél-Alföldről, elsősorban Kelet-Csongrádból bejáró munkaerő – szakemberek,
segédmunkások
Cukorrépa
beszállítók jelentős hányada a jelenleg Csongrád megye határán fekvő községek
cukorrépa termesztői (Az ország 12 cukorgyára miatt viszonylag kisebb térségre
korlátozódott a mezőhegyesi cukorgyár beszállítói köre.)
Az 1945-ös
földreform és az ezt követő földosztás során Mezőhegyes termőterületéből mérték
ki a mezőhegyesi és a környékbeli települések földigénylői földjét.
A mezőhegyesi termelőszövetkezet számos Csongrád megyei
földtulajdonost egyesített, és odavaló alkalmazottat foglalkoztatott
Mivel napjainkban a tényleges helyi
munkanélküliség a munkaképes korú lakosság 30 %-át is eléri, gazdasági
vonzásunk minimális szinten van. Ennek
ellenére 2011-ben a Csongrád megyéből ingázók száma csak munkáltatótól kért
adat alapján: 9 fő, időszaki munka során 14 fő.
Az 1988-ban benyújtott várossá
nyilvánítási pályázatunk az 1950. (a tanácsrendszer megszervezésének éve) utáni
időszak társadalmi-gazdasági fejlettségünk csúcs időszakában készült. Rögzíti:
„Mezőhegyes természetes települési vonzáskörzete nagymértékben Csongrád megye
K-i kiszögelésének falvaira (Csanádpalota, Magyarcsanád, Nagyér, Csanádalberti,
Apátfalva, Ambrózfalva, Pitvaros, Kiszombor, Kövegy) esik. A természetes gazdasági gravitáció
következtében nap mint nap több mint 1000 fő jár a két megye településeiről…
Mezőhegyesre dolgozni.”
Mindez azt jelenti, hogy nem a mai
viszonylagos társadalmi-gazdasági elmaradottságunkat kell bebetonozni, hanem a
jövőre kell készülnünk.
A megyehatár valóban nem zárja ki a
munkaerő-vándorlást, mint ahogyan korunkban az országhatárok sem. Azonban az
egy megyébe, egy járásba tartozáson alapuló napi kapcsolatok lendületet adnak a
gazdasági életben is.
A munkakultúrában Csongrád irányában
meglévő mélyebb kötődés és rokoni kapcsolatok kifejezetten empirikus megállapítások.
Személyes ismeretség, személyes tapasztalatok alapján állítjuk, hogy a
gazdasági mélypont ellenére szerves kötődések élnek tovább. Számos mezőhegyesi
lakos csanádpalotai, nagylaki, pitvarosi, alberti, kövegyi, nagyéri származású,
mi több számos mezőhegyesi földtulajdona fekszik Csongrád megye ezen
övezetében.
A
munkaerőmozgás Békés megyéből is és Mezőhegyesről Csongrád megye felé tendál. (Békés megye
az ide irányuló munkalehetőség keresésben Magyarországnak 19 megyéjéből a 17.
helyen áll.)
Csongrád megyéhez történő átcsatolással
nem fogunk az LHH (Leghátrányosabb helyzetű) kistérség/települések közé
tartozni. Eddig sem éreztük, és a térség sem – ennek számottevő előnyét.
Eredménytelenül pályáztunk korábban már kistérségi szinten a két „dinnyeútra”,
magunk az új családi házas övezetünk – Vadrózsa, Akácfa, Orgona, Hársfa,
Pacsirta utcákra. A városközpont rehabilitációs pályázattal nyert pénzt valóban
LHH-s településként kaptuk, kapjuk, viszont nagyon sok támadást kellett
kivédeni és nagyon sok akadályt leküzdeni, hogy elindulhassunk,
megvalósíthassuk. Az elmúlt évben már csak egyetlen vállalkozó adott be
pályázatot. Az idén 4 vállalkozó számolja fel vállalkozását Mezőhegyesen!
Gazdasági
társaságaink, vállalkozóink Békés megyei kapcsolati tőkéje pedig csak
kamatozhat a megyeváltással. A személyes, baráti kapcsolatok bővülésével a két
megye szakemberei felkészülhetnek az országos régióváltásra. Az „új
üzleti/gazdasági kontextusok” új lehetőségeket jelentenek fejlettebb piaci
viszonyok között.
A
világgazdasági válság sem tarthat örökké, nem európai uniós országba való
cukorgyártásra is vállalkozhat befektető, a cukorkvótát is feloldják egyszer,
más foglalkoztatás is felerősödhet és új is indulhat – tehát megalapozottan
számolhatunk a Kelet-Csongrádból bejáró munkaerő jövőbeli növekedésére.
Mindennapunk
valósága, hogy a 43-as gyorsforgalmú út legrövidebb úton történő elérhetősége
miatt a Balkán felöli áru- és turista forgalom átterelődött az Arad – Battonya
– Mezőhegyes – Pitvaros – Makó-Rákos – Makó irányba. Ennek gazdasági élénkítő hatásával is bizton számolhatunk.
Kovácsné
dr. Faltin Erzsébet sk.
polgármester |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|