|
|
MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT |
2012. március 11., vasárnap 16:29 |
Mezőhegyes Csongrádba tart (7) – társadalmi tények – közigazgatási szolgáltatás |
|
Ha Békés
megyében maradunk, akkor Mezőhegyesen:
I. Államigazgatási ügyekben (feltehetően)
1) kormányablak lesz, melyben a
– helyben intézhető ügyeket lehet intézni, mint pl.
1. okmányirodai ügyek (az iparigazgatási ügyek
kivételével csak az okmányirodai feladatok miatt kereshetik fel majd a jövőben
is a Csongrád megyei határ menti települések a mezőhegyesi kormányablakot!)
2. anyakönyv
– közvetített ügyek (a Kormányablak átveszi az ügyiratot, felvilágosítást ad az
esetleges hiánypótlás és egyéb kapcsolódó ügyintézés kérdésében. Nem ismert
mely ügyek tartoznak majd ide.)
2) elutazási kényszer a járásközpontba, illetve
onnan az ügyintéző, pl. környezettanulmány, bejárás, ellenőrzés
1. gyámügy
2. építéshatósági
3. hagyaték
4. útfelügyelet
II. Önkormányzati ügyekben
csak a saját településünk ügyeit láthatjuk el.
Mezőhegyes vonatkozásában a kormányablak nyitása nem jelenti – nem is
jelentheti! – a közigazgatási szolgáltatások bővülését, új munkahelyek létesítését
sem! Egy 2012. február 27-ei értesítés alapján az építéshatósági feladatok nem
a Kormányablakoknál lesznek. A járási hivatal és a települések kormányablakai a
járási hivatal székhelyét kivételével, a településeken létszámcsökkentést
eredményeznek.
Csökkentik az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Kiveszik az
önkormányzatoktól és állam közvetlen ellátási feladatát fogják képezni az
iskolák, az egészségügy egyes szintjei.
Ha átcsatolják városunkat Csongrád megyébe, akkor Mezőhegyesen
I. Államigazgatási ügyekben
1. a mikró-térség központjaként,
járási alközpont lehetünk
Mezőhegyesre utazik államigazgatási ügyekben
Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros, Királyhegyes (Csanádpalotával
körjegyzőségben jelenleg), Nagylak, Kövegy, Csanádpalota lakosa
II. Önkormányzati ügyekben
1. ellátjuk a saját települési ügyeinket
és
2. Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros
önkormányzatának ügyeit a közös önkormányzati hivatal útján
Csanádpalota ellátja a Csanádpalotán kialakítandó közös önkormányzati hivatal
útján a saját ügyein túl: Királyhegyes, Nagylak, Kövegy önkormányzatának ügyeit
Önmagában a közigazgatási funkciók ellátása megalapozza a Csongrád megyéhez
tartozást, amelyre Békés megyében maradva esélyünk sincs.
Három közigazgatási ok, mely mind a szomszédos Csongrád megyei kisváros és a
kisközségek érdekét, mind Mezőhegyes érdekét szolgálja, együttesen pedig
egyértelmű államérdek:
1. meglévő humán és technikai erőforrásaink
térségi szolgálatba állítása,
2. majori lakosságunk változatlan szintű
ellátása, és
3. az évtizedek során kialakult szakembergárdák
(saját és a szomszédos kistelepülések szakemberei) megtartása közigazgatási
szolgálatban.
A térség lakosainak sokkal egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést tenne lehetővé a
már meglévő és jól működő körzet központi feladatot ellátó államigazgatási
rendszerünk mikro-térségi városként. Maradna a központban és a majorokban élő
mezőhegyesiek által megszokott helybeli ügyintézési lehetőség.
Előszeretettel hozzák fel az átcsatolás ellenzők Mezőhegyes előnytelen
település-földrajzi helyzetét. Nem fontos Szlovákia fővárosát említeni
ellenérvként, elegendő, ha a saját fővárosunk országon belüli fekvését nézzük.
Fővárosunk maradt az 1873-as fővárossá válásától a trianoni gyalázat után is,
holott országon belüli helyzeténél fogva Kalocsa az ország központi települése.
A település-földrajzi helyzet egy a sok más településrangot adó tényezők közül.
Többen kifogásolják, hogy sok a ’ha’, a ’lehet’, amikor a Csongrád megyéhez
csatolás mellett érvelünk. A Csongrád megyéhez csatolás ellen érvelőknél is sok
a ’ha’, és a ’lehet’! Ez természetes. Minden jövőbeli dolog, csupa „ha”.
Realitást az érvek súlya ad. Meggyőződésünk szerint a Csongrád megyéhez
csatolás melletti érvek oldalára billen a mérleg.
Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem jellemző a megyeátcsatolás. Íme:
HELYSÉGEK MEGYÉK KÖZÖTTI ÁTCSATOLÁSA
(Forrás: KSH)
Az átcsatolt
Honnan
Hová
Hatálybalépés
község neve (megye)
(megye)
időpontja
Bakonypéterd Veszprém
Győr-Moson-Sopron 1999. június
30.
Csikvánd
Veszprém
Győr-Moson-Sopron 1992. január 1.
Dunafalva
Baranya
Bács-Kiskun
1996. január
1.
Gyarmat
Veszprém Győr-Moson-Sopron
1992. január
1.
Lázi
Veszprém
Győr-Moson-Sopron 1999. június
30.
Szárliget
Fejér
Komárom-Esztergom 1999. június
30.
Szerecseny
Veszprém
Győr-Moson-Sopron 1992. január 1.
Tiszaug
Jász-N.-Sz. Bács-Kiskun
1999. június 30.
Kovácsné dr. Faltin Erzsébet sk.
polgármester
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|