|
|
Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
2012. március 21., szerda 09:15 |
Komoly kihívások előtt az állatvédelmi törvény érintettjei - Csak az állam, az önkormányzatok és az állatorvosok összefogása vezethet eredményre |
|
A jó szándékkal, ám kellő átgondoltság és előzetes
tanulmányok készítése nélkül megalkotott állatvédelmi törvény-módosítás komoly
kihívások elé állítja az önkormányzatokat, az állatorvosokat és minden
érintettet. Különösen az állatok összeírása jelenthet nehézséget, mivel nem
ismeretesek ennek költségei, s az sem, honnan lesznek majd hozzá források. A
megoldás az összefogás, és a törvény kritikus pontjainak módosítása lehet –
derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők
Országos Egyesülete (MEOE) március 20-án, Gödöllőn rendezett, „Felelős
állattartás” című konferenciáján.
Dr. Gémesi
György, a
MÖSZ és Korózs András, a MEOE elnöke köszöntője után Márton
Attila, a MEOE ügyvezetője mutatta be az idén 113 éves, 10 ezer tagot
számláló, egyetlen országos lefedettséggel működő kutyatenyésztői egyesület
tevékenységét, az önkormányzatokkal való együttműködését, majd a 2013-as
budapesti kutya világkiállításról beszélt.
Simó Gergely mesterkiképző arra hívta fel a figyelmet, hogy az
ismert származású, értékes génállománnyal rendelkező kutyák tenyésztőinek is
meg kellene kapniuk azokat az ebrendészeti hozzájárulás fizetésével kapcsolatos
kedvezményeket, amelyek a menhelyekről kihozott kutyák gazdáit megilletik.
Dr. Gönci Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke az
állatvédelmi törvény megalkotásáról elmondta: az Országgyűlés elé egy kiváló
tervezet került, amit különböző módosító indítványokkal sikerült
„szörnyszülötté” tenni. Mindemellett kifogásolta, hogy az OGY bizottsági viták
során a szakmának már nincsen beleszólási joga a tervezet további sorsága. A
gazdátlan ebek sorsának rendezésével kapcsolatban követendő példának nevezte a
több településen már sikeresen bevezetett mikrochipes jelzőrendszert, ami azonban
csak akkor hatékony ha naprakész nyilvántartással együtt vezetik be. Véleménye
szerint az ebadó nem elégséges az ebrendészeti feladatok finanszírozására,
ezért a legtöbb településen nem is vezetik be.
Dr. Ódor Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, a Parlament
Mezőgazdasági Bizottságának tagja előadásában kifejtette: az állatvédelmi
törvény többek között a rendtartásban, a felelős állattartás elterjesztésében,
és a lehető legnagyobb védettségi szint elérésében szeretett volna segítséget
nyújtani az önkormányzatoknak. Munkájukat mindvégig a jó szándék vezette, ami
azonban néhol – például a menhelyről kihozott kutyák, joghézagot teremtő
ebadó-mentessége esetében – amatőrizmussal párosult.
Dr. Harsányi Krisztián, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti
Főosztályának munkatársa a honi állatvédelem fejlődését mutatta be 1279-től
napjainkig, ismertette a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat, majd külön
kitért a kóbor kutyák okozta közbiztonsági és közegészségügyi problémákra. A
gondok nagyságát szemlélteti, hogy a kóbor ebek száma százezresre tehető,
közülük 28-30 ezer érkezik az önkormányzati ebrendészeti telepekre, ahonnan
minden második új gazdához, minden harmadik elaltatásra kerül.
Dr. Koleszár István állatorvos, a REX
állatotthon vezetője a civil állatvédelem hazai helyzetét ecsetelte, különös
tekintettel a kóbor állatok számának csökkentésére, majd bemutatta az egyesület
által, Újpesten alapított Állatszigetet, ahol a gyerekek természetes életkörülményeik
között találkozhatnak az állatokkal, s fogadhatják örökbe azokat.
Szintén a gyermekkori szemléletformálásra hívta fel a figyelmet Halász
Árpád kutyakiképző, a gödöllői kutyaiskola vezetője. Az intézmény
munkatársai – Gödöllő önkormányzatával együttműködve – a város oktatási
intézményeiben igyekeznek bemutatni a felelős állattartás alapjait.
Munkálkodásuknak köszönhetően, az óvodásoktól a gimnazistákig számos gyermek
megismerkedett már a kutyák „nyelvével”, jeleivel, amivel számos harapásos
baleset megelőzhető. Halász árpád kitért a pedagógusok felelősségére is,
akiknek szintén tisztában kellene lenniük az állatok viselkedési formáival,
hogy megvédhessék a rájuk bízott gyerekeket.
Dr. Pozsonyi Anikó, a MEOE jogtanácsosa a kedvtelésből tartott
állatok tartását, tenyésztését és forgalmazása kapcsán született 2010-es
kormányrendelet önkormányzati vonatkozásait ecsetelte. A törvény megalkotásával
egyszerűbbé vált a települések feladata, csak az abban foglaltakat kell
alkalmazniuk a helyi problémás esetekre.
Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő
polgármestere számára csalódást okozott az állatvédelmi törvény módosítása,
amely előtanulmányok, illetve a szakmával és az önkormányzatokkal való,
megfelelő egyeztetés nélkül született. Mint mondta, jobban át kellett volna
gondolni az állattartástól való eltiltás kérdését, mert az önkormányzatoknak
nincsenek meg az ehhez szükséges eszközei, s egy törvény mit sem ér a szankciók
alkalmazásának lehetősége nélkül. A MÖSZ elnöke szerint a legnagyobb kihívást
az állatok összeírása jelenti, amit nagyon nehéz lesz a megadott időre
végrehajtani a költségek nagysága és a szükséges források ismerete nélkül.
Annyi bizonyos: a hatezer forintos ebadó nem lesz elegendő. A törvény sürgősen
korrekcióra szorul, ehhez az érintettek összefogására szükséges. Az
önkormányzatok készek a párbeszédre a legjobb megoldás megtalálásához.
Utolsó megszólalóként Dr. Apáti
István, az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának jobbikos
alelnöke azokat a tapasztalatait ismertette, amiket három éve, Kocsord
jegyzőjeként szerzett, a község kutyáinak összeírásakor. Apáti István véleménye
szerint az állatvédelmi törvény sokak által várt végrehajtási rendelete nem
jelenthet megoldást, a törvény átfogó módosítása van szükség.
Végezetül Dr. Gémesi György és Korózs András összegezték az
elhangzottakat, még egyszer kiemelve az érintettek összefogásának és a törvény
kritikus pontjai módosításának szükségességét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|