|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XIX. kerület - Kispest Önkormányzata |
| 2012. április 14., szombat 17:39 |
Itt az új szabálysértési törvény (3) |
|
Az új Sztv. a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések
tekintetében külön eljárási szabályokat határoz meg a fentiekben ismertetett
általános eljárási szabályokhoz képest. A korábbi szabályozással ellentétben a
rendőrség valamennyi szabálysértési elzárással büntethető cselekmény esetén
előkészítő eljárást folytat le, és ezen eljárásokra vonatkozó szabályozás
egységes lett, ami megkönnyíti a jogalkalmazó munkáját. A szabálysértési
elzárással is büntethető szabálysértések esetén a feljelentést továbbra is a
rendőrségen kell megtenni, amely a tényállás felderítése, az elkövető kilétének
megállapítása és a bizonyítási eszközök felkutatása érdekében előkészítő
eljárást folytat le, majd annak befejezését követően az iratokat megküldi a
szabálysértés elbírálására illetékes bíróságnak, tekintettel arra, hogy a
szabálysértési elzárással is sújtható cselekmények miatti eljárások a helyi
(kerületi) bíróságok hatáskörébe tartoznak.
A szabálysértési eljárás gyorsítását, egyszerűsítését szolgáló újításként
vezette be az új Sztv. a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat
intézményét. Amennyiben a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy
vagy más személy meghallgatása nem szükséges, akkor a bíróság a rendelkezésre
álló iratok alapján ún. meghallgatás nélküli eljárásban tizenöt napon belül
határozatot hoz azzal, hogy szabálysértési elzárást, illetve közérdekű munkát
nem szabhat ki. E döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor
tárgyalás tartását kérheti az eljárás alá vont személy. Ezen kívül a bíróság
tárgyalást tart abban az esetben is, ha nincs helye a meghallgatás nélküli
eljárásban való határozathozatalnak vagy a bíróság tárgyalás tartását tartja
szükségesnek. A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben annak közlésétől
számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a megyei
(fővárosi) törvényszék bírál el tanácsülésen.
Az új Sztv. sokkal részletesebben foglalkozik a büntetések és intézkedések
végrehajtásának szabályaival, a pénzbírság végrehajtásával kapcsolatban
teljesen új szabályozást vezet be. A pénzbírság, helyszíni bírság és egyéb
pénzbeli kötelezettségek teljesítési határideje változatlanul harminc nap
maradt, azok végrehajtásáról az általános hatáskörű szabálysértési hatóság
gondoskodik. A pénzbírság, helyszíni bírság megfizetésének elmulasztása esetén
azonnal elzárásra történő átváltoztatásnak van helye, amit az illetékes helyi
(kerületi) bíróság tárgyaláson bírál el harminc napon belül. Tehát a korábbi
szabályozással ellentétben ilyen esetben nincs lehetőség az adók módjára
történő végrehajtásnak, így a végrehajtási eljárás korábban a szabálysértési
hatóság által betartandó fokozatai (adók módjára történő behajtás, közérdekű
munka) megszűnnek. Az eljárási költség, rendbírság és a kártérítés azonban csak
adók módjára hajtható végre.
Az elzárás alóli mentesülés érdekében az eljárás alá vont személynek lehetősége
van közérdekű munkát vállalni, azonban az arra való felhívás a korábbi
szabályozástól eltérően már nem a végrehajtást foganatosító hatóság
kötelezettsége, hanem az eljárás alá vont személy feladata, hogy a befizetésre
nyitva álló határidő lejártát követő három munkanapon belül jelentkezzen az
állami foglalkoztatási szervnél.
Az új Sztv. önállóan alkalmazható büntetési nemként szabályozza a közérdekű
munkát, melynek végrehajtásáról az eljárást lefolytató szabálysértési hatóság,
bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén pedig az elkövető lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság
gondoskodik.
Említést érdemel a törvény egyik legfontosabb záró rendelkezése, amely a tulajdon
elleni bűncselekmények és szabálysértések közötti értékhatárt a korábbi
20.000 forintról 50.000 forintra emeli, amely rendelkezés a szabálysértési
eljárások számának egyértelmű növekedésével fog járni.
Összegzésként elmondható, hogy az új szabálysértési törvény szerkezetileg
sokkal áttekinthetőbb a korábbi törvénynél, több olyan kérdést is rendez, amely
a korábbi törvény alkalmazása során gyakorlati problémákat okozott. A rövidebb
eljárási határidőkkel, az ún. meghallgatás nélküli eljárással, a helyszíni
eljárás és a helyszíni idézés bevezetésével, valamint bírósági eljárás
egyfokúvá tételével („kifogásos” és „tárgyalásos” szak összevonása) hozzájárul
az eljárások gyorsabb és egyszerűbb lefolytatásához. Jelentős mértékben súlyosítja
a kiszabható büntetések mértékét különös figyelemmel az ismételt elkövetésre.
Az hogy a súlyosabb szankciók visszatartó hatása mennyiben érvényesül, tehát
csökken-e ennek következtében az elkövetett szabálysértések száma jogalkotó
által várt mértékben csak a jövőben fog kiderülni.
dr. Dósa Kinga bírósági titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|