|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2012. április 19., csütörtök 17:07 |
A „hatékonyság” nem mehet a demokrácia rovására - A magyar közigazgatás átalakítása, a többszintű kormányzás az európai uniós modellek tükrében |
|
Az Európai Unió legtöbb országában
rájöttek, hogy a centralizációnál, a mindenre kiterjedő központi irányításnál
sokkal jobban működik a szubszidiaritás elvére épülő decentralizált modell, a
többszintű kormányzás, amit a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzati
rendszer átalakításánál is figyelembe kellene venni – állapították meg a Magyar
Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Többszintű Kormányzás” című nemzetközi
konferenciájának résztvevői április 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.
„Javában tart a magyar közigazgatás, illetve
önkormányzati rendszer átalakítása, és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége
szeretné, ha egy valóban demokratikus, jól működő rendszer jönne létre. Ehhez
azonban elengedhetetlen a többszintű kormányzás európai modelljeinek a
megismerése, és a jól bevált gyakorlatok elsajátítása, amihez ez a konferencia
is szeretne segítséget nyújtani” – köszöntötte az egybegyűlteket Dr. Gémesi György, Gödöllő
polgármestere, a MÖSZ elnöke.
A Jó Állam programról, azaz a közigazgatás
átalakításának folyamatáról Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás
fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára adott áttekintést. Mint elmondta,
a megyei és fővárosi kormányhivatalok létrehozása, illetve a megyei
önkormányzatok konszolidációja, feladat-és hatásköreinek átalakítása után most
a járási rendszer kialakítása van soron. Az Országgyűlés előtt van a járásokról
szóló törvényjavaslat, s minden jó úton halad a járási hivatalok létrehozása,
működésük jövő januártól való beindítása felé. A helyettes államtitkár
megnyugtatta az egybegyűlteket, hogy a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott
feladatok közül csak az államigazgatásiakat veszik át 2013-tól a járási
hivatalok, az olyan, önkormányzatokhoz kapcsolódó, helyi vonatkozású feladatok,
mint például a birtokvédelmi, anyakönyvi vagy a hagyatéki ügyintézés továbbra
is a jegyzőknél maradnak.
Michael Schneider, az EU Régiók Bizottsága Európai Néppárti frakciójának (EPP) elnöke a
feladat- és hatáskörmegosztás németországi gyakorlatába kalauzolta
el a hallgatóságot. Németországban föderatív, azaz társulásos, konszenzusos,
egyenlőségen és együttműködésen alapuló kormányzás folyik, úgy az állam és a
tartományok, mint a tartományok és a települési önkormányzatok között. Mind a
16 tartománynak külön önkormányzati alkotmánya van, melyekben pontosan meg
vannak határozva a feladatok és hatáskörök, ha pedig mégis lennének vitás
kérdések, egyeztetések során oldják meg ezeket. A gazdasági, társadalmi és
területi kohézió kérdéséről szólva Michael Schneider külön kiemelte lakóhelyét,
a volt Kelet-németországi Szász-Anhalt tartományt, ahol már most megkezdték a
felkészülést a 2014-2020-as időszakra, hogy időben egyeztethessék terveiket a
központi kormányzattal.
„Magyarország - mint az egész Európai Unió -, nehéz időket él át, meg
kell találnia a válságból kivezető utat, de azt nem szabad megengedni, hogy
felboruljon az egyensúly a hatékonyság és a demokrácia között” – kezdte
előadását Luc Van den Brande (EPP), az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának
elnöke, aki szerint a gazdasági nehézségeken lehetetlen központi szinten úrrá
lenni. Felhívta a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy vonja be az
önkormányzatokat is a reformok kidolgozásába és végrehajtásába, mert azokban az
uniós tagállamokban, ahol ezt megtették, jobb eredményeket tudnak felmutatni.
Az uniós kohéziós jogszabálycsomag (2014-2020) tervezetében a többszintű
kormányzás a kohéziós politika egyik alappillére, a többszintű kormányzást
azonban egy nemzetenként eltérő, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, de
mindenütt a szubszidiaritás elvén alapuló modellként kell elképzelni.
Az Egyesült Királyságból érkező Lord Graham
Tope, a Lordok
Háza tagja, az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának tagja, négy
évtizede van a politikusi pályán, s ez alatt az idő alatt folyamatosan zajlott
a brit önkormányzatiság reformja. Mindez sokba került, sok vitát generált, a
döntési szint pedig egyre távolabbra került az emberektől. Olyan erős volt a
centralizáció, hogy Margaret Thatcher 1986-ban egy tollvonással
London önkormányzatát is megszüntette. A modell azonban nem volt igazán
sikeres, ezért 12 évvel ezelőtt megkezdődött a decentralizáció: feltámasztották
a skót parlamentet, az önkormányzatok pedig már mindent megtehetnek, amit nem
tilt a törvény. Jövőre már a helyi vállalkozók iparűzési adója is a
településekhez kerül, hogy az önkormányzatok anyagi önállóságát is
megteremtsék. A felülről erőltetett kezdeményezések helyett, alulról építkező
modellek jöjjenek létre, az önkormányzatok pedig a helyi demokrácia színterei
lehessenek.
Végezetül, Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere
összegezte az elhangzottakat, megállapítva, hogy az 1990-es
önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak
és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési
feltételeit. Mára az önkormányzati működés megérett az átalakításra, így a
változások szükségességét senki sem vitatja, csak az a kérdés, hogy egy alulról
építkező, vagy egy felülről irányított modell valósul-e meg. A MÖSZ elnöke
hangsúlyozta, hogy a jól működő, többszintű kormányzás létrehozását az állam stabil
jogi feltételek garantálásával, a szükséges források hosszú távú, kiszámítható
biztosításával, felkészült politikai befolyástól mentes szakmai vezetéssel segíthetné,
s felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere
megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|