|
|
BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2012. június 18., hétfő 20:05 |
A Széchenyi Fürdő termálvizével fűtik a Fővárosi Állat- és Növénykert épületeit |
|
Három
fővárosi cég, illetve intézmény együttműködésével valósult meg a Fővárosi
Állat- és Növénykertben az új fűtési rendszer, amely geotermikus energia
hasznosításával jelentősen csökkenti a környezet terhelését, egyúttal közpénzt
takarít meg.
A 395 millió
forint összköltségű fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai
Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósult meg. A
fejlesztés eredményeképpen 2012-től a városligeti intézmény fűtését jelentős
részben a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével oldják meg. Az új rendszer 26
épületben összesen 80.000 köbméter légteret lát el termálhővel, és ezáltal több
mint 450 növényfaj több ezer, illetve 350 állatfaj közel másfélezer
egyedének/kolóniájának ad meleget.
A beruházás részeként a fürdő területén egy hőcserélő egységet építettek. Innen
indul ki az a szigetelt távhővezeték-pár, amely a fürdő gépházát az Elefántház
alagsorában kialakított hőközponton keresztül az Állatkert 14 épületével köti
össze. Mivel a szükséges belső léghőmérséklet biztosításának energiaigénye a
külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével az
alapvető, folyamatos fűtést biztosítja az intézmény, különösen nagy hidegben
pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzemű kazánok, amelyek üzembiztonsági
tartalékként továbbra is megmaradnak.
A projekt előnyei
Az
együttműködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára
kölcsönösen előnyös. A beruházás elkészültével az Állatkert hőenergia-igényének
nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energiafelhasználással
fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás a jelenleginek akár
felére is csökkenhet. A Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. megtakaríthatja a
termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának jelentős részét, és
bevételre tesz szert az átadott energia fejében. A FŐTÁV hosszútávon fenntartható
energia-ellátó és hasznosító profilja erősödik. Az évi kb. 500 tonna
karbonkibocsátás-csökkenés nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben a cég
kvótaegységeket takarít meg.
Koksztól a geotermikus energiáig
Az Állatkert
létesítményeinek fűtése az 1980-as évekig koksz alapú volt, az akkor
megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal
üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás magasnak mondható, mivel a fűtési szezon
az Állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek
otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben.
A 2010-es
évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla
pedig megközelítette a 100 millió forintot. Az intézmény folyamatosan
foglalkozik energiaellátásának korszerűsítésével, a felhasznált energiahordozók
költségének csökkentésével. E modernizáció jegyében például a hagyományos
gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszerű, kondenzációs
gázkazánokra cserélték, az új létesítményekben felületfűtést alakítottak ki,
illetve modernizálták a fűtési rendszerek vezérlését is.
A projekt
tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyből 237 millió forintnyi
(60%) az uniós forrás, 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész, 118
millió forintnyi forrást pedig a Fővárosi Önkormányzat biztosított
visszatérítendő támogatásként.
Miért jó az
új, geotermikus rendszer?
- Az
állatkert 26 épületének fűtését – köztük a Pálmaházat és a Varázshegyet is – az
eddigi, kizárólag gázkazánokkal történő fűtés helyett részben geotermikus
energiával oldja meg. Az év enyhébb időszakaiban a tervezett rendszer teljes
mértékben kiváltja a fosszilis energiahordozó használatát, így az Intézmény gazdaságosabb
és környezettudatosabb üzemeltetésre tér át.
- A kitermelt termálvíz gyógyhatását továbbra is a Széchenyi Fürdő,
hőenergiáját mostantól a fürdő és az Állatkert közösen hasznosítja. A termálvíz
nem hagyja el a fürdő területét, ún. hőcserélést követően egy, a föld alatt
haladó, kb. 3,5 km-es vezetékpáron át a hőt az Állatkerti objektumokba melegvíz
közvetíti. A 14 hőközpontot számítógépes rendszeren keresztül felügyelik és
szabályozzák.
- Az állatkert fűtési hőigényének mintegy 40 %-át (8000 GJ/év) mostantól a
Széchenyi Fürdő geotermikus hulladékhőjéből látjuk el. Az Állatkert
földgáz-fogyasztása átlagos időjárás esetén ezzel az eddigi (közel 1 000 000
m3/év) 60 %-ára esik vissza.
- Költséghatékony rendszer épült ki, amelynek megvalósításával az állatkert
jelentős, a Széchenyi Fürdő pedig – a kisebb kényszerhűtési szükséglet miatt –
számottevő üzemeltetési költség-megtakarítást tud elérni.
- Az állatkert a fejlesztéssel környezetvédelmi és fenntarthatósági
szempontokat érvényesít: a csökkenő fosszilis energiahordozó-felhasználás révén
az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás évente 500 tonnával csökken, és ezzel
arányosan csökken a mérgezőgáz-kibocsátás is.
- A fejlesztés révén az állatkert hőellátása „két lábra áll”, amely nagyban
növeli a nagy értékű állat- és növénygyűjtemény ellátási biztonságát.
- A nemzetközi szinten is példaértékű fejlesztés három, Budapest Főváros
tulajdonában álló cég (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a Budapesti
Távhőszolgáltató Zrt.), illetve intézmény (Fővárosi Állat- és Növénykert)
együttműködésében valósult meg, és a továbbiakban mindhárom fél előnyére
működik. Számos közvetlen és közvetett hatása által azonban valójában a
fővárosi embereket, illetve az egész nemzetet szolgálja.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|