|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2013. augusztus 28., szerda 10:46 |
Lehetőségek az önfenntartó képesség megerősítésére - A közfoglalkoztatás, az önellátás és a gépesítés időszerű kérdései a MÖSZ konferenciáján |
|
Az
utóbbi évek gazdasági nehézségei, az energiaárak emelkedése, a növekvő
munkanélküliség nagy kihívást jelentenek az önkormányzatoknak. Egyre nagyobb
teret hódít a közfoglalkoztatás, és mind több település törekszik önfenntartó
képességének erősítésére. Hogy mindez hogyan történik a gyakorlatban, arra
hallhattunk példákat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzatok
saját erőforrásainak szerepe az önfenntartó képesség fokozásában –
Közfoglalkoztatás” című konferenciáján, 2013. augusztus 27-én, Gödöllőn.
Gémesi
György MÖSZ elnök köszöntője után Lőrincz
Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és logisztikai
főosztályvezetője beszélt a közfoglalkoztatás aktualitásairól. Mint elmondta,
idén 153, 8 milliárd forintot költ az állam a közfoglalkoztatásra, amelynek
keretében hazánk 490 ezer álláskeresőjéből mintegy 268 ezret juttattak
munkához, augusztus végéig. A közmunkaprogramok közül a halmozottan hátrányos
térségek számára szervezett start közmunka mintaprogramokat emelte ki, melynek
résztvevőit eddig elsősorban az ár- és belvízvédelem, az illegális
szemétlerakók felszámolása és a parlagfű-menetesítés területén alkalmazták
sikeresen.
A
főosztályvezető kiemelte: az idei évtől nagyobb hangsúlyt fektetnek a
közfoglalkoztatottak képzésére is, ezért a 2013 novembere és 2014 áprilisa
között 100 ezer főnek különböző oktatásokon kell majd rész vennie. A nyolc
osztályt sem végzetteknek – akik a közfoglalkoztatottak 45 százalékát teszik ki
– alapfokú képzéseket, a többieknek
betanító-, illetve szakképzéseket tartanak. Bizonyos mezőgazdasági munkákhoz
már most is kötelező a képzéseken való részvétel, ennek köszönhetően jelenleg
18 ezren végeznek növénytermesztői, állattenyésztői és tartósítóipari
tanfolyamokat.
A
start közmunka mintaprogramok optimális kihasználására hallhattunk példát Kazinczi
Istvántól, Tiszatenyő polgármesterétől, aki elmondta: az 1900 fős
községben pillanatnyilag 131 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a
növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak
vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a
közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt tejet
és húst a tiszatenyőiek maguk dolgozzák fel és értékesítik, egyelőre szinte
kizárólag a településen belül. Mivel a mezőgazdasági termelés területén jók a
tapasztalatok, szeretnék tovább erősíteni a helyi feldolgozást is, melynek
érdekében vágópont és savanyító üzem létesítését, illetve egy szociális
szövetkezet létrehozását is tervezik.
„Ha
vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafát” – írta Luther
Márton anno, s ez a szemléletmód jellemzi Varga László, taktaharkányi
polgármester gondolkodását is, aki 1998-as megválasztását követően 400 hektár
földet vásárolt meg települése számára, majd a terület nagy részét tölgyekkel
és nyárfákkal telepítette be. Ezekben az erdőkben most elsősorban erdő- és
vadgazdálkodás folyik, de a nagy mennyiségű fa lehetővé tette, hogy az a korábban földgázzal fűtött
önkormányzati intézményekben is átállhassanak a sokkal olcsóbban üzemeltethető
fa-, faapríték, illetve vegyes tüzelésű kazánokra. A négyezres lélekszámú
Taktaharkányban jelenleg közel 150 közfoglakoztatott dolgozik, akik többek
között a belvíz elvezetése, a járólapkészítés és a járdaépítés munkálataiból
veszik ki a részüket.
A
településüzemeltetés és a közfoglalkoztatás nehezen képzelhető el korszerű
gépek alkalmazása nélkül. Ezekkel ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői
az Andreas Stihl Kft.-t képviselő Bodor László segítségével, aki a Stihl
akkumulátoros termékpalettájára hívta
fel a polgármesterek figyelmét, illetve Kistamás Péter jóvoltából, aki
az ország legnagyobb, építőipari gépeket kölcsönző cégét, a Ramirent Kft.-t
mutatta be a hallgatóságnak.
Sándor
Tamás, az S-Tér Kft. ügyvezető igazgatója a
települések közösségi tereinek – főtereknek, játszótereknek, sportpályáknak,
lakótelepi zöldterületeknek – fejlesztési lehetőségeiről beszélt, színes
példákkal illusztrálva, miként lehet a szürkülő, pusztulásnak indult
településrészekből élhető, szerethető, közösségteremtő helyeket varázsolni.
A
konferencia végén Gémesi György összegezte az elhangzottakat, majd a MÖSZ
terveit ismertetve elmondta: a szövetség ősszel folytatja tavasszal megkezdett
vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát, amelynek keretében szeptemberben és
októberben kilenc településre látogatnak el. Ugyancsak szeptember-októberben
kerül sor a Magyar Újságírók Szövetségével együtt szervezett, a helyi sajtó és
az országos média viszonyáról szóló konzultációkra is.
A
Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából a MÖSZ – négy másik országos
önkormányzati érdekszövetséggel közösen – konferenciát szervez október 1-jén, a
Gödöllői Királyi Kastélyban, míg az idén bevezetett feladatfinanszírozással
kapcsolatos tapasztalatokról, észrevételekről novemberben tartanak
konferenciát.
MP
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|