|
|
SZATMÁRCSEKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
2010. január 20., szerda 11:15 |
Magyar Kultúra Napja 2010.01.17. Szatmárcseke |
|
Vasárnap zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel Szatmárcsekén a református templom, ahol a megyei önkormányzat, a Kölcsey Társaság és a helyi önkormányzat közösen rendezte meg ünnepségét a magyar kultúra napja alkalmából. Mint közismert, 1989 óta magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Kocsis Fülöp görög katolikus püspök és Bölcskei Gusztáv református püspök. A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, aki beszédében többek között a következőket mondta: – A magyar nemzet mint kulturális értelemben vett nemzet alapja a magyar nyelv, s ehhez járul a közös történelem, a közös kultúra, és az identitástudat. Kölcsey is írja a Parainesisben, hogy „haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog”, ahol is a nyelv az első. leginkább azért kell áldozatra készen lenni. Az a sír, amelyben Herder elsüllyedni látta a magyar nemzetet, anyelv elvesztésének sírja volt. Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozniuk az asszimilációs nyomás ellenében. Határainkon kívül a magyar nyelv használata a nyilvánosságban és az államéletben is egyszerre általános emberi jogi kérdés, de ugyanakkor a magyar nemzet létkérdése továbbra is. Itthon pedig különösen érvényes, hogy a nyelv állapota emberi és közösségi létünk minőségének mutatója. A magyar kultóra napján időszerű felhívni a figyelmet arra, hogy a szókincs szűkülésével, a helytelen hangsúllyal és mondatdallammal együtt sorvad sok más érték is. Ezért nem csak a beszédre igaz, amit Kodály mondott: „a magyart egyre többen fújják hamisan.” A Kölcsey Társaság elnöke, Imre László a megemlékezés keretében átadta a Kölcsey-emlékplakettet az idei díjazottnak, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőnek. Mint az indoklásban elhangzott, Kölcsey Ferenc munkásságával, a nemzet megmaradásáért vívott harcával szoros kaőpcsolatban áll a díjazott munkássága is, hiszen alkotásaiban a magyarság múltját, a népmesék világát dolgozta fel. S ezekkel a magyar értékekkel gazdagította a nagyvilágot is. Jankovics Marcell köszönetében arról szólt, hogy nagy bajban van a magyar kultúra. Sokan azt hiszik, hogy ilyen egyszeri ünnepéllyel eleget tettünk a kötelességünknek. Sajnos, a magyar kultúra külső nyomásnak van kitéve. Az Európai Unió tagjaként azt várják Magyarországtól, hogy integrálódjon, ezzel szemben Jankovics Marcell azt vallja: integráljunk. Hangsúlyozta, hogy mindennek a kultúra az alapja, még a munkának is. Figyelmeztetett arra az eluralkodó szemléletre, amely szerint „dobd el a régit, és vegyél újat”. Végül a jobbítás reményének adott hangot, hiszen mint mondta beszéde végén, a „kultúra bennünk van”. A templomi ünnepség zárásaként Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész előadta a Himnuszt, majd a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar és a mátészalkai Zenebarátok Kórusa énekelt. Ezt követően az ünnepség résztvevői elhelyezték a hála és a tisztelet virágait Kölcsey Ferenc sírjánál. - M. Magyar László -
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|