|
|
| GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2010. január 26., kedd 12:42 |
Gödöllői elismerések a kultúra napján |
|
Balogh Gyula és a Talamba
ütőegyüttes részesült az idén a Gödöllő Kultúrájáért Díjban. A kitüntetést a
Magyar Kultúra Napja alkalmából a városházán január 23-án rendezett ünnepségen adta
át dr. Gémesi György polgármester. Az együttes részéről V. Nagy Tamás vette át a díjat. A műsorban közreműködött a Gödöllői
Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes (Illésy Orsolya, Kozár Melinda, Bartek Zsolt, Jankó Attila, Börzsönyi Máté,
Soós Gabriella),
Bodó Balázs, a gödöllői Club Színház művésze, ifj. Balogh Gyula és az unokák.
Gödöllőn a magyar kultúra egy-egy helyi
szereplőjét ki is tüntetik ezen a napon. A város büszke arra, hogy az elmúlt években az önkormányzat
támogatásával sikerült a művelődés tereit felújítani, működtetni, s támogatni,
életben tartani a kultúra, a művészetek kisebbnagyobb műhelyeit. A legnagyobb
intézmény, a Művészetek Háza, az őszre újul meg. Nagyon színes a gödöllői kulturális
élet, még ha csak egy 30 ezres város is áll mögötte. A kulturális ágazatban is
versenyképesek vagyunk szűkebb és tágabb környezetünkkel, sőt, már a nemzetközi
pódiumokon is szívesen látottak a gödöllői művészek.
A kultúra ápolására és
pártolására köteleznek múltbéli tradícióink, így például a képzőművészetekben a
szeceszsziós művésztelep, az építészetben a királyi kastély. Művészeti
csoportjaink, műhelyeink és közösségeink a következő generációk számára is
ígéretes lehetőségeket kínálnak. Gémesi György Balogh
Gyula tevékenységét
méltatva rámutatott arra, hogy kultúraszervező munkáját példaadóan össze tudta
kötni a helyi kisebbség szociális helyzetének javításával. Balogh Gyula
1943-ban született Isaszegen. Itt járt általános iskolába, ahonnan Budapestre
került a zeneművészeti konzervatóriumba, és a Rajkó Zenekarba. A brácsa és bőgő
mesterség alapjait azonban már zenész édesapjától megtanulta. Fiatalon több
zenekarban is játszott. 15 fővel cigányzenekart alapított, amely később Gödöllő
Város Népi Zenekara nevet vette fel. A népszerű muzsikus együttes több városi
rendezvényen, kulturális programon, rádióban, valamint több televízió műsorban
is szerepelt. Nevéhez fűződik a Gödöllői Cigánybál első, majd rendszeres
megszervezése, amivel sokat tett a helyi és a környéki roma lakosság
összekovácsolása és öszszetartása érdekében, valamint azért, hogy a nem roma
lakosság megismerhesse a sajátos cigány zenét és táncművészetet. A Pest
megyében élő roma tehetséges fiatalok kaphattak lehetőséget a fellépésre a
Balogh Gyula által 8 éve elindított Roma Ki Mit Tud? versenyein. A
felfedezettjeik a televízió tehetséggondozó versenyéig is eljutottak. Nevéhez
fűződik az a hagyományteremtő kezdeményezés is, hogy újra vannak Gödöllőn magyar
nótaestek. Az elismert, neves előadókkal bemutatott programok mindig
teltházasak voltak. Kulturális tevékenysége során, mint cigány kisebbségi
önkormányzati elnök, közreműködött 105 roma fiatal szakmához való jutásához,
képzéséhez, amelyet a munkaügyi központ finanszírozásával valósítottak meg. Minden
évben május végén gyermeknapot szerveznek 100-120 gyermek szereplésével, akik
fellépnek vers, tánc, próza és zene kategóriákban. Pályázati úton 10 darab
számítógépet nyertek, melyek a Damjanich Általános Iskolában lettek elhelyezve.
A számítógépkezelés alapfokú ismereteinek elsajátítását tanfolyamon, kirendelt oktatóval
100-150 fő (gyermek és felnőtt) sajátíthatta el. Az elvégzett tanfolyamról
oklevelet is kaptak.
A Talamba Ütőegyüttes 1999-ben
alakult, 2007 óta Gödöllő kiemelt művészeti csoportja. Tagjai: Grünvald László, Kiss István, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás és Zombor Levente. Az öt fiú már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán barátságot
kötött, és míg tanulmányaikat végezték, kreativitásuk, ötleteik és
elképzeléseik hasonlósága sikeres csapattá kovácsolta őket. Céljuk igen
magasztos: megszerettetni a komoly- és könnyűzenét az emberekkel, ütős
hangszerek segítségével. Ehhez nélkülözhetetlen eszközük a humor, mely minden
előadásukban jelen van hang- és képhatásokban egyaránt, így hozva létre azt a teátrális
ütőhangszeres játékot, ami Magyarországon egyedülálló. Koncertjeiken elsősorban
saját szerzeményeiket játsszák zenei gegekkel tarkítva, de nem hiányoznak
repertoárjukból a komolyzenei, a könnyűzenei átiratok és a kortárs darabok sem.
Utazhatunk velük körbe a világon (Páratlan utakon), vagy meghallgathatjuk Babayaga
és a herceg történetét az Egy kiállítás képeinek csodálatos dallamaira. És ha
nevettetésről van szó, akkor sem jönnek zavarba, feledhetetlen élménnyel
megajándékozva kicsiket és nagyokat egyaránt. Az együttes 2007 szeptemberében tette
át Gödöllőre székhelyét. Az öt fiú éves szinten 90-100 koncertet ad szerte az
országban és a határokon túl. Egyre többször hívják őket külföldre is, a múlt
esztendőben Belgiumban az Európa Napon adtak nagysikerű koncertet, az idei
esztendőben pedig Szentpéterváron, egy nagyszabású nemzetközi cross over fesztiválon
képviselik Magyarországot. Az elmúlt évben többször kaptak felkérést televíziós
fellépésre, így például közreműködtek augusztus 20-án a tűzijáték zenéjének
elkészítésében és előadásában, valamint szenteste a Magyar Televízió m1-es
csatornáján Varnus Xavér orgonaművésszel adtak ünnepi koncertet.
Munkájukat több díjjal is elismerték, többek között 2004-ben megkapták az Artisjus
díját a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismeréseként.
Nemzetközi elismerésekkel is büszkélkedhetnek, 2003-ban a Belgiumi Nemzetközi
Verseny 3. helyezettjei lettek, 2005-ben pedig a Nemzetközi Luxemburgi Verseny
középdöntősei voltak. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|