|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata |
2014. május 13., kedd 14:20 |
Emléktábla az Akkumulátorgyár tiszteletére |
|
A Váci út 137-139. alatt 2014. május 9-től az egykori Akkumulátorgyár
helyén épült irodaház falán emléktábla örökíti meg a nevezetes üzem emlékét. A
táblát az önkormányzat állította. Eddig 12 gyár kapott emléktáblát az
egykor a gyáripar fellegvárának számító XIII. kerületben. Köztük a Magyar Hajó-
és Darugyárnak, a Magyar Acélárugyárnak, a Schlick-féle vasöntöde és gépgyárnak.
Dr. Tóth József polgármester
kiemelte, hogy az önálló gyár létesítésnek 110. évfordulóján kerül sor az
eseményre. A gépgyártás „főutcájának” tartott Váci úti hagyományokra építve a
kerület most is jelentős gazdasági tényező. A kerület fejlődik és körülbelül
jelenleg is annyi ember (72 ezer) dolgozik a kerületben, mint egykor, csak most
nem nagyüzemekben, hanem 29 ezer vállalkozásban. Dr. Róbert Péter helytörténész
a gyár történetének szakmai hátterét ismertette.
A XIX. század végének fontos
találmánya volt az 1881. évi párizsi világkiállításon nagy feltűnést keltő
akkumulátor. Gyártása 1890-ben Magyarországon is megindult, a berlini
Accumulatorenfabrik A. G. budapesti vezérképviselete 1893-ban kezdte meg működését az akkori Bodor utca 9-11. sz. alatti
gyártelepen 25-30 munkással. A Tudor márkájú akkumulátor a millenniumi
kiállításon elismerő érmet is kapott.
1904-ben a vezérképviselet önálló részvénytársasággá alakult Tudor
Accumulator-gyár R. T. cégnév alatt 500 ezer koronás alaptőkével. Az
üzem súlyát mutatja, hogy az alapításban közreműködött a miniszterelnök Tisza
István és Mikszáth Kálmán író is. 1906-ban
a vállalat a Váci út 139. sz. alá költözött, egy korszerűen felszerelt új gyártelepbe,
1910-ben megvásárolták a szomszédos
telket is. Az I. világháború alatt a hadiipar szolgálatába állt a termelés. Jelentős
gyártástechnológiai fejlesztéseket végrehajtva a két világháború közötti időben
berendezkedtek az összes Varta-típus, valamint a hordozható akkumulátor telepek
előállítására. Rendkívüli közismertségre tettek szert a Petrix szárazelemek
készítésével, népszerű termék lett a törpe izzólámpa is.
A munkáslétszám 1939 közepére 210 főre emelkedett, a
háborús termelés csúcsán, 1943-ban
pedig már 460 munkást és 130 tisztviselőt foglalkoztatott a vállalat. A II.
világháború alatti haditermelésben a repülőgép-akkumulátorok és
híradástechnikai szárazelemek gyártását kezdték el. 1942-re épült fel korának
egyik legmodernebb gyárcsarnoka az akkumulátorgyár telepén. 1944-ben a cégnév Tudor Akkumulátor- és
Szárazelemgyár Rt.-re, 1952-ben
Akkumulátor-
és Szárazelemgyárra változott.
Az 1981-ben önállósult
vállalat gyors fejlődésnek indult, és úgy a hazai, mint a külföldi piacokon jó
nevet vívott ki magának. A 90-es évek egyre erősödő piaci versenyében is
megőrizte vezető pozícióját, több neves autógyár beszállítója volt (SUZUKI,
OPEL). 1993-tól az üzem Perion
Akkumulátorgyár Rt. néven dolgozói tulajdonba került, mintegy 500 főt
foglalkoztatva. A 100 éves gyár környezetvédelmi problémái egyre jobban
veszélyeztették a cég versenyképességét. Előbb új gyár építésével, majd
külföldi gyár megvásárlásával próbálkoztak, végül a gyár bezárásáról döntöttek.
A gyárat 2002-ben lebontották.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|