|
|
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2017. augusztus 5., szombat 22:00 |
Emlékhelyet avattak |
|
Oroszlány határában, egy szögesdróttal övezett területen,
őrtoronyból és egy gránittáblából álló emlékművet avattak fel pénteken a
„Kocsedó”-nak nevezett volt XVIII-as aknai rabtáborra emlékezve.
Az emlékmű avatása előtti köszöntőjében az Emberi
Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: „ahogy az
Alaptörvény is fogalmaz, bűnöző szervezetek voltak azok, melyek Magyarországot
a szovjet rabigában 1945. után 1990-ig irányították és kormányozták”.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a kormánynak fontos volt a
történelmi igazságtétel, és az áldozatok kárpótlása. „Idén a kárpótlási nyugdíj
kiegészítéseket hatvan százalékkal emeltük, jövő év január elsején további
negyven százalékkal emelkednek, így a kommunista rendszer áldozatainak nyugdíj
kiegészítése két év alatt megduplázódik” - fogalmazott.
Hozzátette, az 1956-os forradalom nemzeti büszkeségünk
alapja, mert a magyar nemzet saját függetlenségéért szembe tudott szállni az
akkori kor legerősebb hadseregével. Az ötvenhatos forradalmárok mindenki
számára példaképek lehetnek.
„Emlékeztessen ez az emlékmű a szabadságért meghurcoltakra,
a ma már érthetetlenre, hogy orvosok, értelmiségiek mérnökök, papok és munkások
nyomora lett ez a hely a hazaszeretetért, a szabadságszeretetért” -
hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője.
Lazók Zoltán, polgármester elmondta, Oroszlány önkormányzata
a Közép-és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány
által kiírt, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint a kapcsolódó
történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és az áldozatoknak emléket állító
pályázaton nyert forrás kiegészítésével hozta létre az emlékművet.
„Egy rendszer nem attól diktatúra, mert az emberek úgy
érzik, hanem attól, hogy politikusok hazugságaira és félrevezetésére épül, s ez
nem szolgálhat mentségül a politikai ellenfelek megalázásának, ellehetetlenítésének,
megsemmisítésének” - jelentette ki a város vezetője.
Lazók Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Népgazdasági Tanács 1951-ben
rendelkezett a Közérdekű Munkák Igazgatósága, a KÖMI létrehozásáról. Ennek
keretében szovjet mintára alakították ki a magyarországi kényszermunka-táborokat,
összesen harmincnégy helyszínen.
A hazai kényszermunka csúcspontján, 1953. június elején a
letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek összlétszáma mintegy 40 ezer
fő volt országosan. A tatabányai szénmedencében több bányaüzemben is
dolgoztattak rabokat. Oroszlányban 76 őr és 1196 kényszermunkás tartozott a
munkahely-parancsnokság felügyelete alá.
Az oroszlányi volt XVIII-as aknai rabtáborról, a „Kocsedó”-ról
kevés dokumentum található a hazai levéltárakban. Nem ismert a parancsnokok
neve, az őrszemélyzet és a fogvatartottak névsora sem, viszont az bizonyított,
hogy a tábor még 1956 októberében is működött.
A forradalom hírére a még mindig kényszermunkát végző rabok
papírok nélkül törtek ki a létesítményből. Szabadulásuk után egy részük
Tatabányára ment, majd a Csolnokról szabadult kényszermunkásokkal együtt
harcoltak a forradalomban - ismertette a polgármester.
Az avatási ünnepségen Rétvári Bence és Czunyiné Bertalan
Judit leplezte le azt a gránitoszlopot, amelyen a következő felirat
figyelmezteti a következő generációkat: Ahol a hősöket nem felejtik, mindig
lesznek újak.
Az esemény koszorúzással zárult pénteken a „Kocsedó”
emlékhelyen.
-MTI-
2017. 08. 05.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|