|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XXII. kerület - Budafok-Tétény Önkormányzata |
2017. október 20., péntek 18:24 |
Emlékezés ’56 hőseire a főváros 22. kerületében, Budafok-Tétényben |
|
Budafok-Tétény Önkormányzata október 20-án, pénteken tartott ünnepi
megemlékezést az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, az esemény nemzeti
hőseiről. A hagyományoknak megfelelően a Városháza dísztermében tartott
megemlékezést koszorúzási ünnepség követte a Városház téri 1956-os emlékműnél.
„1956 óta több mint hat évtized telt el, ennek első bő felében a kádári
kommunista diktatúra történelemhamisítása ellenében, titokban lehetett csak
ápolni a forradalom emlékét. De az elhallgatás, az eltagadás, az önkény
hazugságai ellenére a szívekben élt ez az emlék, nem feledtük a bátor
honfitársakat.” – mondta ünnepi köszöntőjében Németh Zoltán alpolgármester.
Hozzátette, „nekünk, magyaroknak büszkeséget adott az, hogy ’56-ban
hazánk sok leánya és fia ki mert állni az igazság, a szabadság mellett. Közel
három évtizede büszkén, nyíltan és félelem nélkül ünnepelhetünk. Sajnos sokan
már nem lehetnek köztünk az októberi ifjak közül. Itt vannak ugyanakkor a
következő nemzedék tagjai, a ma fiataljai, akiket szintén megkülönböztetett
szeretettel köszöntök. Hiszen a Gádor iskola tanulói szeretettel készültek
műsorukkal. Ők azok, akik szerencsére nem tapasztalhatták meg a kommunista
diktatúra ostoba történelemhamisítását. Köszönet nekik és tanáraiknak, hogy
segítenek megőrizni a forradalom emlékét.” – mondta az alpolgármester.
Ezt követően Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
ünnepi beszédében azt hangsúlyozta:
„Ha az 1989 óta eltelt időszakot számoljuk, mondhatjuk, hogy 1956-ra
visszatekintve felezőidő volt a rendszerváltozás. Mintegy közel 30 esztendőt
szabadságban töltöttünk, és ugyanennyit a kommunista diktatúra időszakában.
Gloria victis, azaz dicsőség a győzteseknek! Ez a gondolat vezérel
bennünket most is” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „Ha az áldozatoknak a számát
meg akarjuk pontosan állapítani, akkor lehetetlen vállalkozásba kezdünk, hiszen
nagyon kevesen voltak ebben az országban, a szűk nomenklatúrát leszámítva, akik
ne szenvedtek volna valamilyen hátrányt a kommunizmus évtizedeiben. Mintegy
háromezer körül volt a halottak száma, mintegy háromszázan voltak, akiket
halálra ítéltek, mintegy kétszázezren voltak azok, akik a nagyvilágba távoztak
azokban a hetekben. Az áldozatoknak és az egyéni tragédiáknak ez a szövevénye
meghatározó módon jelenti azt a keretet, amivel az 1989-es rendszerváltozáshoz
elérkeztünk, és ami a rendszerváltozásnak az igazságalapját megadta. Az a
számtalan szenvedés, a vérnek és a könnyeknek a mérhetetlen sokasága vezetett
nem csak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben a
rendszerváltáshoz.”
A Fidesz-es politikus szerint igaz az a mondás, hogy "a
kommunizmusban az volt a legrosszabb, ami azután következett". Lehet, hogy
szabadságként definiálható a ’89-et követő időszak, de ez nem jelenti azt, hogy
az elmúlt évtizedek a magyar társadalom számára egy sétagaloppot jelentettek
volna. Meghatározó az az erőfeszítés is, amit azért kellett tennünk, hogy az
ország működőképessé váljék. A diktatúra idején megtapasztalt szenvedésekhez,
áldozatokhoz ez is hozzászámítható – mondta az országgyűlés külügyi
bizottságának elnöke.
Hozzátette, a szuverenitás fogalmát manapság nagyon sokszor
hangsúlyozzuk, és nem véletlenül tesszük ezt, hiszen a magyar történelem
végsősoron arról szól, hogy milyen módon tudtuk megszerezni, visszaszerezni a
szuverenitásunkat. Mint fogalmazott: „Az a tizenkét nap 1956-ban felvillantotta
a szabadságot, a főhatalom visszaszerzésének esélyét a magyar nép által. Akkor
ugyanis szabadon kimondhattuk, amit gondoltuk, amit akartunk, szabadon cselekedhettünk.
Meghatározhattuk mi magunk, hogy mi a helyes, a követendő és mi nem. 1989 is
valami hasonlót, a szuverenitás visszaszerzésének élményét adta nekünk,
magyaroknak. És manapság is a szuverenitás megtartásának, megőrzésének a
fontossága van napirenden. Ez egy szisztematikus, folyamatos erőfeszítést
jelent most is annak érdekében, hogy továbbra is mi lehessünk a saját
sorsunknak az alakítói.” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Kiemelte: "2018-ban választási év lesz, és ahogy 1956-ban is tenni
kellett a magyar szuverenitásért, úgy most is, a tenni kell ennek érdekében.
Most hála Istennek, ezúttal nem kell életünket áldozni érte, hanem felelősen
végig kell gondolni, hogy milyen lehetőségek előtt áll az ország, milyen
alternatívát kínálnak fel az egyes politikai erők, és részt kell vállani ebben
a közösségi cselekvésben, folyamatban."
A politikus Németh Lászlót idézte, aki úgy fogalmazott 1956-ban, hogy
„emelkedő nemzet vagyunk”. Úgy vélem, hogy most elkövetkezhet az az időszak,
amikor a térség népeinek az összefogásával egy felemelkedő Közép-Európának
lehetünk a szemtanúi. Ennek a hatása pedig az egész Európai Unióra is
meghatározó lehet. Ez is 2018-nak, 1989-nek és 1956-nak az üzenete! – zárta
ünnepi beszédét Németh Zsolt.
Az ünnepségen a Gádor Általános Iskola tanulóinak '56-os tematikus
előadása aratott nagy sikert. A megemlékezésen és az követő koszorúzáson részt
vett Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, az országgyűlés Nemzeti
Összetartozás Bizottságának alelnöke, Szepesfalvy Anna alpolgármester, valamint
az Ötvenhatos Szövetség XXII. kerületi Szervezetének képviselői, a Magyar
Politikai Foglyok Szövetsége XXII. kerületi Szervezetének képviselői,
kerületünk díszpolgárai, önkormányzati képviselők, továbbá civil- és egyházi
szervezetek, pártok képviselői is.
Az ünnepségen elhangzott, hogy Karsay Ferenc polgármester és Zugmann
Péter alpolgármester testvérvárosunk meghívására Varsóban képviselik
kerületünket, az ottani 1956-os megemlékezésen vesznek részt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|