Önkormányzati sajtószolgálat
MTI - hírügynökség
2024. március 29. péntek
Hírek témák szerint

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2020. március 24., kedd 14:52

A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI HIMNUSZ SZÜLETÉSE
– gondolatok a Beethoven-emlékév vonzatában –Kölcsey Ferenc örökbecsű költeményének születésnapján, január 22-én méltán ünnepeljük a magyar kultúra teljességét, merthogy az idők során nemzeti imádságunkká magasztosult hymnikus lyra műfajában egyedülálló módon testesíti meg népünk kollektív szellemiségét.Már az ókorban tudták az akkori görögök bölcsei, és hirdették is tanításaikban, hogy a zene a lélek művészete. Sőt, mi több, Platón egyenesen személyiségépítő és nevelő hatást tulajdonít az emelkedett lelkületű melódiáknak (ellentétben a disszonáns hangzásúakkal). Mennyivel inkább igaz ez a hymnikus zeneművekre, amelyek magával ragadó érzelmi-értelmi elkötelezettséget sugároznak, és erre is buzdítanak. Természetesen az írásos formanyelvű művészetek is létrehozhatnak hymnikus alkotásokat – elsősorban a költészet műfajában – hiszen nem véletlenül a lant (görögül lyra) a poézis emblémája.Ámde „ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez” merthogy „nagy munkát vállal az magára” (Petőfit idézve), kiváltképp, ha egy nemzeti közösség himnuszát óhajtja bárki is megfogalmazni.A magyar kultúra napján Kölcsey Ferenc költői évfordulójához illeszkedően kegyeleti kötelességünk megemlékezni Erkel Ferenc személyéről, aki az idők folyamán a Himnusz megzenésítésével méltó társszerzőként állt elő a magyar kultúrtörténet Pantheonjában. Azonban – a történeti hűség kedvéért – feltétlenül érdemes ismételten közhírré tennünk, hogy Erkel eredetileg részt sem kívánt venni a kiírt hivatalos pályázaton, mivel az akkortájt ismert, különféle nemzetek indulószerű, csinnadrattás vagy uralkodókat dicsőítő himnusza (Gott erhalte, God save the King), pláne vérengzésre uszító (öntözze hát rút vérük a határt) nem az ő gusztusa szerint való példák voltak. Nem érezte művészileg ihletőknek ezeket a mintákat.Ámde a Nemzeti Zenede igazgatója ezt megtudva, kollégaként baráti délebédre saját otthonába invitálta, majd gyengéd erőszakkal zongorához ültetve rázárta a szobaajtót – kedélyesen közölve, hogy csak a kész kompozícióval jöhet ki az ebédlőbe… Erkel a zongorán csak egy üres kottalapot és a jó előre odakészített, és épp a Himnusznál kinyitott Kölcsey verseskötetet talált. Mit ad Isten – a hálás utókor örömére – mintegy isteni sugallatra – ekkor kondultak meg a szemközti templomtorony harangjai, és ekkor Erkel azon nyomban, a harangzúgás dallamát lekottázva, ebben a hangfekvésben alig fertály óra alatt megkomponálta a Himnusz énekelhető változatát. Mondani sem kell, a pótlólag beadott pályamű fölényes győzelmet aratott. A történetet maga Erkel idézte fel Gárdonyi Gézának a Nemzeti Sakk-körben, lévén mindkettejük szenvedélyes, sőt kitűnő sakkjátékos.Tudni való azonban, hogy e templomi áhítatot árasztó Himnuszon kívül a közismerten patrióta Erkel megkomponálta még a hazafiság himnuszát is, melyet főművének, a Bánk Bán című operának dramaturgiai csúcspontjaként illesztett ebbe a műbe, a „Hazám, hazám, te mindenem” kezdetű tenoráriaként. Ennek a címszerepnek volt feledhetetlen előadóművésze boldogemlékű Simándy József, hírneves mesterdalnokunk.Igen ám, de mi magyarok nem csupán a saját, Kárpát-medencei kultúrkörünk működtetésével járultunk hozzá Európa kultúrájának szinten tartásához, amit a bevezetőben hivatkozott platóni koncepcióra visszautalva tudhatunk újólag megerősíteni, mivel több mint két évezreddel később Kodály Zoltán zenepedagógusként ugyanezt a meggyőződést vallotta a minőségi zene személyiségfejlesztő képességéről. Sőt megtoldotta azzal a felismeréssel, miszerint a megfelelő színvonalú zenei környezetben már az anyaméhben ért hanghatások nyomán előnyre tehet szert a magzat a születést követő személyiségfejlődésének megalapozásával. Természetesen ezt az alaphelyzetet a későbbiek során következetesen tovább erősítheti a világszerte ismert Kodály-módszer szerinti zenei alapoktatás.Ennek a pedagógiai hungarikumként elhíresült módszernek biztosít ideális hátteret a Bartók-i ’tiszta forrásból’ merítő népdalkincs. Olyannyira, hogy miként a forrásvíz megtalálja az útját a természetben föllelhető bármiféle közegben, ugyanúgy érvényes ez a törvényszerűség a zenekultúra spontán terjedésére az emberi társadalom közegében.Tudvalevő ugyanis, hogy az Európai Unió közös megegyezéssel Beethoven 9. szimfóniájának zárótételét, az Örömódát választotta himnuszául, stílszerűen, mint a nemzeti kultúrák fölött átívelő fenséges dallamot. Nos, mint azóta örvendetes bizonyossággá vált, épp ezen a ponton kapcsolódik legszorosabban a magyar kultúrtörténet az európaihoz.Node tartsunk sorrendet, és idézzük föl a magyar zenetudósok egyik legrangosabbjának, a Kodály-kortárs Szabolcsi Bencének 1943-ra visszautaló megállapítását, miszerint az idézett Beethoven műnek zárótétele szembetűnő egyezéseket mutat a 18. és 19. század fordulójának meghatározó magyar költőszemélyisége, Kisfaludy Sándor egyik megzenésített népies műdalának dallamával… Ezt az észrevételt azóta több magyar zenetudós is megerősítette, többek között Barsi Ernő a sümegi Múzeumi Füzetekben, de ifj. Csoóri Sándor népzenész és Karakas Zoltán néprajzkutató úgyszintén.Ennél is nagyobb súllyal esik latba a Bécsi Levéltárból előkerült ’perdöntő’ archív dokumentumként az Allgemeine Musikalische Zeitung folyóirat 1816-os márciusi száma, melyben teljes egészében megtekinthető a szóban forgó „Magyar Szüretölő ének” című Kisfaludy műdalnak eredeti nyomata, méghozzá Beethoven hozzákomponált zongorakíséretével.Közbevetőleg: közismert, hogy akkortájt számos daliás kiállású nemes ifjú szolgált a Mária Terézia által alapított magyar királyi testőrségben – miként maga Kisfaludy Sándor is. Ezért nem meglepő, hogy a kortárs Európa zenei fellegvárának számító Bécsben kölcsönhatásba került a magyar és az európai magaskultúra. Ékes példája ennek ezen folyóirat azonos oldalán Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című költeményének német nyelvű műfordítása is. (Csatolva)Beethovent tehát megragadta a Kisfaludy által megzenésített népies hangvételű műdal „kellemes és érzelmekre ható” melódiája, amit maga a költő is a Balaton-felvidéki népdalkincsből kölcsönzött. Más szóval: Kisfaludy is ugyanabból a tiszta forrásból merített, mint másfél évszázaddal később Bartók és Kodály is tették, és ennek folytán – némi áttételes közvetítéssel – maga Beethoven is, Kisfaludy jóvoltából.Fokozott örömmel tehetjük hát közhírré a Balaton-felvidéken fogant népi dallamvilág legmagasabb rangra emelésének történetét a zeneirodalom talán legnagyobb óriása, Ludwig van Beethoven által.Van-e ezzel kapcsolatban nékünk tennivalónk? – tehetnénk föl a költői kérdést a magyar kultúra ünnepnapja apropóján, amire Kodály válasza így szól: „az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának”.Zárszóként: elképzelhető, hogy a kedves olvasók közül többeknek jelentenek a fentiekben leírtak hézagpótló értesüléseket. Épp ezért az idei jubileumi Beethoven Évben kiváltképpen aktuális a magyar és az európai kultúrtörténet ezen példaértékű, közös epizódjának újbóli emlékezetbe idézése és tudatosításaBp. 2019. január, 2020. januárVarannai Gyula

Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


Önkormányzati érdekszövetségek hírei
Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója
2018. június 28., csütörtök 12:56
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége    2018. június 29-30-án  Gödöllőn rendezi meg a
 Magya...
TÖOSZ állásfoglalás a 2018. évi központi költségvetésről
2017. május 26., péntek 09:27
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kibővített Elnöksége 2017. május 23-ai ül...
Országos önkormányzati szövetségek szolidaritási nyilatkozata
2016. június 8., szerda 19:13
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) önkormányzati oldalát képviselő Elnökök T...
Belügyminisztérium hírei
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
A megszűnt Önkormányzati Minisztérium archív hírei
Az önkormányzati rendszer átalakításáról, az önkormányzatokat ...
2010. június 28., hétfő 17:02
Az új kormány önkormányzatokat érintő elképzeléseiről esett szó az ETK Önkormányzati Klub legutób...
Kormányzati segítség a zempléni településeknek
2010. május 13., csütörtök 11:29
Dr. Pataki István, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára és dr. Hoffmann Imre, az Ország...
RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.