|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata |
2022. február 4., péntek 13:02 |
Szepesi Györgynek, az Aranycsapat 12. tagjának állított szobrot a XIII. kerület |
|
„Lelkem
mélyén a mai napig látom gyermekkorom Angyalföldjének minden utcáját, házát,
minden egyes szegletét. Bennem nem tűnt el a régi Angyalföld képe” – idézte Szepesi
Györgyöt mai ünnepi beszédében Dr. Tóth József polgármester a Hajdú utcai
pihenőparkban, ahol a XIII. kerületi Önkormányzat szoborral állított örök
emléket a magyar rádiózás legendájának – közvetítéseire milliók emlékeznek –, a hazai
sporttörténelem kiemelkedő egyéniségének, Budapest és a XIII. kerület
díszpolgárának, Szepesi Györgynek, aki éppen száz éve, 1922. február 5-én született.
A szobor alkotója Erős Apolka Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, aki az
önkormányzat meghívásos pályázatán a három résztvevő közül – szakmai zsűri
javaslata alapján – nyerte el a lehetőséget. A szobor leleplezésén jelen volt
Szepesi György családja is. A Pulitzer-emlékdíjas és Prima Primissima-díjas
újságíró sokszor mondta magáról: „Sportriporter vagyok, se több, se kevesebb.”
Dr. Tóth József polgármester ünnepi
beszédében felidézte Szepesi György XIII. kerületi kötődését, hiszen itt
született, a Váci út 97-ben, a Váci út 87-be járt általános iskolába, majd a
Váci út 197-ben is lakott. Interjúiban gyakran beszélt gyerekkorának világáról,
az egykori Tarnai rét környékéről, a grundokról, ahol – miként Szepesi György
mondta – „a futball szeretetét igazán magába szívhatja az ember, az ilyen miliő
gyógyíthatatlanul megmételyezi a halandót.” Fájdalmasan élte meg a hajdani angyalföldi
kis csapatok megszűnését. Így vallott erről: „Lakásunk a Váci úton volt.
Akkoriban sok focicsapat koptatta a gyepet a környéken, de mára eltűntek. Ezt
nagyon fájlalom. A Lánggyár, a Hajógyár, a Magyar Acél csapatai már csak szép
emlékek…
De azért ha rossz
kedvem van, kocsiba ülök, s kimegyek Angyalföldre. Mert az első otthonom az
igazi, az örök szerelem.”
Szepesi György – Friedländer György
néven – 1922. február 5-én született Budapesten, édesapja a buchenwaldi lágerben
halt meg. 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, 1975-től három
éven át bonni tudósítóként dolgozott, majd 1981-től 1992-ig, nyugdíjba
vonulásáig a Magyar Rádió Szórakoztató és Sportfőosztályát vezette. 1954-ben
tanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, 1982-ben doktorált. „Már gyermekkoromban
szenvedélyes rádióhallgató voltam, azonban nem csak a sportközvetítéseket
szerettem hallgatni. Az operák, operettek, táncdalfesztiválok dallamai mellett
is szívesen időztem. Carusón nőttem fel. Számomra a zene mindig is életszükséglet
volt”, mesélte annak idején Szepesi György.
1948-tól 2012-ig közvetített
olimpiákról – Londontól Londonig. Tizennégy labdarúgó világbajnokság
kommentátora volt 1954-től 2010-ig. Bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe – mint
a világ leghosszabb ideig tevékenykedő sportriportere: a 2005-ös Magyarország–Argentína
barátságos futballmérkőzésnek hatvan évvel azután lehetett a rádiós kommentátora,
hogy az 1945-ös magyar–osztrákon debütált sportriporterként. Sporttörténeti
mérkőzés volt ez: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja
– és ezzel Szepesi Györgyé is a mikrofon előtt. Mindig úgy közvetített, mintha rajta is múlna a
győzelem.
1979 és 1986 között a Magyar
Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke volt, később tiszteletbeli elnöke. MLSZ-elnökként
fontos szerepe volt abban, hogy Puskás Ferenc 1981-ben először tért haza 25
éves emigrációját követően.
Szepesi Györgyöt az „Aranycsapat
12. játékosaként” is emlegetik, amit így kommentált: „Annak köszönhető, hogy
végigkísértem a zsenik útját. Mert ha tizenkettedik játékos, a szövetségi
kapitány Sebes Gusztávot inkább megilleti a titulus, meg mindenkit, aki valóban
tett a sikerekért. Magyarán: túlzásnak tartom a címet, de ha már adták – nem
vagyok álszerény –, tisztelettel köszönöm.”
A Puskás Ferencné által létrehozott
Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány 2015-ben Szepesi Györgyről díjat nevezett
el, amellyel a hazai
sportújságírás egy-egy meghatározó alakját díjazzák évente.
Társadalmi megbízásai közé
tartozott, hogy a FIFA végrehajtó bizottságának és a Magyar Olimpiai
Bizottságnak a tagja volt, és az UEFA örökös nagykövete. Számos díjat és
elismerést kapott: Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrendje
(ezüst fokozat, 1995), Pulitzer-emlékdíj (2002), Budapest díszpolgári cím
(2005), a Magyar Labdarúgó-szövetség életműdíja (2016). Első magyar
sportújságíróként kapta meg a Gerevich-díjat, Aranytollas újságíró volt, 2007
januárjában Kodály Zoltán közművelődési díjat vehetett át, 2004-ben Prima
Primissima-díjat, és ugyancsak ebben az évben a Magyar Sportújságírók
Szövetsége Életműdíjjal jutalmazta. Csaknem 20 könyve jelent meg. 1941-től a Vasas
pártoló tagja volt.
Szöllősi
György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke is megemlékezett Szepesi
Györgyről a szoboravatáson. Külön kiemelte sportriporteri és MLSZ-elnöki tevékenységét,
és azt, hogy minden szerepkörében hazaszeretet is jellemezte őt.
Szepesi
Györgyöt 1997-ben az elsők között választotta díszpolgárává a XIII. kerület.
85.
születésnapját követően is rendszeresen járt uszodába és teniszezni.
Személyesen megjelent egykori barátja, Papp László háromszoros olimpiai bajnok
kerületi szobrának 2016-os avatásán, s a róla elnevezett tér névadóünnepségén.
Túlélte a legendás Aranycsapat valamennyi tagját. 95. születésnapját
életkedvvel ünnepelte. 2018. július 25-én, 96
évesen hunyt el. A XIII. kerület tisztelete jeléül 2019-ben emléktáblát helyezett
el szülőháza, a Váci út 97. homlokzatán.
A XIII. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 2020-ban
döntött úgy, hogy az önkormányzat szobrot állít Szepesi György emlékére
születésének 100. évfordulója alkalmából a Hajdú utcai pihenőparkban. A
meghívásos pályázaton három alkotó vett részt; Erős Apolka Munkácsy Mihály-díjas
szobrászművész „Az Aranycsapat tizenkettedik tagja” című pályaművét javasolta
megvalósításra a szakértői bizottság.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a csatolt linkről.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|