Önkormányzati sajtószolgálat

2011. augusztus 9., kedd 10:03

Átadták a „Városért” kitüntetést

Településünk Önkormányzatának Képviselő-testülete idén negyedik alkalommal döntött a VÁROSÉRT kitüntetés odaítéléséről. A kitüntetés Dévaványa Város polgárainak elismerését és megbecsülését kifejező kitüntetés, amely minden évben a településen legkiemelkedőbb társadalmi munkát végző személyek részére ítélhető oda.

A „VÁROSÉRT” kitüntetés ovális alakú, aranyozott fémfoglalatú kitűző, amelyen a város címere, körülötte a címer felett a „VÁROSÉRT”, a címer alatt „DÉVAVÁNYA” felirat látható. A kitüntetés mellé egy, a kitüntetett személy nevét és a kitüntetés dátumát tartalmazó emléklap kerül átadásra. A képviselő-testület minden évben maximum 2 személy részére adományozhatja a kitüntetést.

A kitüntetés elhunyt személy (posthumus) részére nem adományozható.

A kitüntetésben részesíthető személyekre a képviselő-testület tagjai, illetve bármely dévaványai lakos javaslatot tehet. A kitűző és az emléklap átadására minden évben a városnapi rendezvénysorozat keretében kerül sor. A Képviselő-testület a 222/2011. (V.26.) Kt. határozatával úgy döntött, hogy 2011-ben a „VÁROSÉRT” kitüntetést Ignácz Jánosnénak és Szabó Lászlónak ítéli oda.

Ignácz Jánosné
1944. október 22-én született Dévaványán. Hatan voltak testvérek. Édesapja ipari munkás volt, édesanyja háztartásbeli. Általános iskolai tanulmányait az akkori leányiskolában végezte, majd a gyomai Általános Gimnáziumban folytatta. A második évfolyamot a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban kezdte el. 1963-ban érettségizett. Érettségi után Békéscsabára került az István Malomba, ahol bátyja támogatásával hamar beilleszkedett az irodai munkába. Idézve Őt: „Igazából mindig Dévaványa volt a szívem csücske, hazavágytam.” Büszke volt szülőfalujára.

1964-ben Kondacs György patronálásával hazakerült az 1. Sz. Általános Iskolába képesítés nélküli nevelőként dolgozni. 1965-ben sikeres felvételt nyert a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, földrajz - testnevelés szakra, ahol szaktanítói képesítést szerzett. 1966-ban férjhez ment, házasságából két gyermek született, Tibor és Marietta. Férje, gyermekei édesapjának elvesztése mély nyomot hagyott a családon. Az emberektől kapott szeretet, az odafigyelés, a gondoskodás adott erőt, hogy felnevelje gyermekeit. A közösség, a hátrányos helyzetű gyermekek sorsa mindig újabb és újabb cselekedetekre ösztönözte. A mai napig kötelességének érzi a másoknak való segítségnyújtást. Elkezdte a mozgalmi munkát, amelyet a hivatásának tekintett. Évtizedeken keresztül táborozott hol felnőttekkel, hol gyerekekkel. Megismerték az akkori nagy úttörő városokat, Zánkát, Csillebércet, Káptalanfüredet, Gödalsót, Szlovákia csodálatos tájait. Felejthetetlen éveket eredményezett ez a számára.

A lehetőségei, a munka szeretete is arra ösztönözték, hogy továbbra is dolgozzon. „Még tenni kell valami hasznos munkát a szülőföldemért”- felidézve gondolatát. 2000. október 15-én közalkalmazott jogviszonya megszűnt. Nyugdíjas napjait gyermekei, unokái örömei teszik teljessé. Az emberek élete továbbra is foglalkoztatta.
2009-ben egy kis csapattal létrehozott egy civilszervezetet, melynek az elnöke lett. 2011. március 17-e óta a szervezet hivatalos neve: Dévaványai Nők Baráti Köre. Azóta is töretlen lelkesedéssel végzik a munkájukat.
Céljuk a családnak a társadalomban betöltött szerepét erősítsék, közösségi erejüket tudatosítsák. Igyekeznek egymásra figyelni, egymást segíteni, a város rendezvényeit jelenlétükkel megtisztelni.

Felelevenítve gondolatát - „Remélem és bízom abban, hogy még sokáig hasznos polgára leszek szülővárosomnak. Köszönöm a kitüntetést, mindenkinek boldog, egészség teljes éveket kívánok. Segítsünk egymásnak, figyeljünk egymásra, szeressük egymást. Tegyünk meg mindent, hogy a mi nemzedékünk a megérdemelt pihenést megkapja. Fogjunk össze, tegyük elviselhetőbbé a hátralévő ezüstszínű éveket.”

Szabó László
1954. február 14-én született Dévaványán, Ilona húgával ketten nevelkedtek a családban, mint jó, összetartó testvérek. Édesapja gazdálkodóként, majd gépjárművezetőként dolgozott, édesanyja háztartásbeli volt. Az általános iskolát Dévaványán végezte, majd Mezőtúron ipari tanulóként járt 3 évet, a gyakorlati oktatásra visszakerült ismét Dévaványára Hajdú Gerzson mellé. Majd 1986-ban érettségizett Dévaványán, és ezt követően Szentesen eredményesen elvégezte az erősáramú villamosenergia-ipari technikumot.

Első munkahelye a Körösi Állami Gazdaság volt. Ezt követően - mint általában a fiatalok - vágyott vidékre, és így került a Tiszántúli Talajjavító Vállalathoz, körzeti villanyszerelő és gépjárművezető munkakörbe. A honvágy azonban közbeszólt, és kb. 1,5 év után hazajött. Az akkori Mezőgép Vállalatnál helyezkedett el és onnan vonult be katonának is. Leszerelését követően a Rizshántoló Üzembe nyert felvételt, a rendszerváltásig dolgozott ott, egyben önkéntes tűzoltóként is részt vett az üzem életében. 1977-ben kötött házasságot Kónya Terézzel.

A Polgárőrségnek megalakulása óta tagja, ebben az érdekképviseleti szervben igen nagy szerepet vállal, tevékenyen részt vesz településünk „őrzésében” a lakosság megnyugvására. A Polgárőrség legutóbbi rendkívüli közgyűlésén a lemondó régi elnök helyett Őt választották meg elnöknek, mely megbízását eddigi munkájához hasonlóan a legjobb tudása szerint, felelősségteljesen végzi. Dévaványa város hírnevének és jövőjének felemelése a legfontosabb kitűzött célja a kitüntetett embereknek. Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a település nevében megköszöni áldozatkész, társadalmi munkájukat, melyet alkalomról alkalomra végeznek Dévaványáért, a lakosokért.

Ehhez a tevékenységhez kívánok sok erőt, egészséget, boldog és kiegyensúlyozott családi hátteret!