Önkormányzati sajtószolgálat

2012. március 11., vasárnap 16:29

Mezőhegyes Csongrádba tart (7) – társadalmi tények – közigazgatási szolgáltatás

Ha Békés megyében maradunk, akkor Mezőhegyesen:
I.   Államigazgatási ügyekben (feltehetően)

1)      kormányablak lesz, melyben a
– helyben intézhető ügyeket lehet intézni, mint pl.
1.      okmányirodai ügyek (az iparigazgatási ügyek kivételével csak az okmányirodai feladatok miatt kereshetik fel majd a jövőben is a Csongrád megyei határ menti települések a mezőhegyesi kormányablakot!)
2.      anyakönyv
– közvetített ügyek (a Kormányablak átveszi az ügyiratot, felvilágosítást ad az esetleges hiánypótlás és egyéb kapcsolódó ügyintézés kérdésében. Nem ismert mely ügyek tartoznak majd ide.)

2)      elutazási kényszer a járásközpontba, illetve onnan az ügyintéző, pl. környezettanulmány, bejárás, ellenőrzés
1.      gyámügy
2.      építéshatósági
3.      hagyaték
4.      útfelügyelet

II. Önkormányzati ügyekben
csak a saját településünk ügyeit láthatjuk el.

Mezőhegyes vonatkozásában a kormányablak nyitása nem jelenti – nem is jelentheti! – a közigazgatási szolgáltatások bővülését, új munkahelyek létesítését sem! Egy 2012. február 27-ei értesítés alapján az építéshatósági feladatok nem a Kormányablakoknál lesznek. A járási hivatal és a települések kormányablakai a járási hivatal székhelyét kivételével, a településeken létszámcsökkentést eredményeznek.
Csökkentik az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Kiveszik az önkormányzatoktól és állam közvetlen ellátási feladatát fogják képezni az iskolák, az egészségügy egyes szintjei.

Ha átcsatolják városunkat Csongrád megyébe, akkor Mezőhegyesen

I. Államigazgatási ügyekben

1.        a mikró-térség központjaként, járási alközpont lehetünk
Mezőhegyesre utazik államigazgatási ügyekben
Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros, Királyhegyes (Csanádpalotával körjegyzőségben jelenleg), Nagylak, Kövegy, Csanádpalota lakosa

II. Önkormányzati ügyekben

1.      ellátjuk a saját települési ügyeinket
és
2.      Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros
önkormányzatának ügyeit a közös önkormányzati hivatal útján

Csanádpalota ellátja a Csanádpalotán kialakítandó közös önkormányzati hivatal útján a saját ügyein túl: Királyhegyes, Nagylak, Kövegy önkormányzatának ügyeit

Önmagában a közigazgatási funkciók ellátása megalapozza a Csongrád megyéhez tartozást, amelyre Békés megyében maradva esélyünk sincs.

Három közigazgatási ok, mely mind a szomszédos Csongrád megyei kisváros és a kisközségek érdekét, mind Mezőhegyes érdekét szolgálja, együttesen pedig egyértelmű államérdek:

1.      meglévő humán és technikai erőforrásaink térségi szolgálatba állítása,
2.      majori lakosságunk változatlan szintű ellátása, és
3.      az évtizedek során kialakult szakembergárdák (saját és a szomszédos kistelepülések szakemberei) megtartása közigazgatási szolgálatban.

A térség lakosainak sokkal egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést tenne lehetővé a már meglévő és jól működő körzet központi feladatot ellátó államigazgatási rendszerünk mikro-térségi városként. Maradna a központban és a majorokban élő mezőhegyesiek által megszokott helybeli ügyintézési lehetőség.

Előszeretettel hozzák fel az átcsatolás ellenzők Mezőhegyes előnytelen település-földrajzi helyzetét. Nem fontos Szlovákia fővárosát említeni ellenérvként, elegendő, ha a saját fővárosunk országon belüli fekvését nézzük. Fővárosunk maradt az 1873-as fővárossá válásától a trianoni gyalázat után is, holott országon belüli helyzeténél fogva Kalocsa az ország központi települése. A település-földrajzi helyzet egy a sok más településrangot adó tényezők közül.
Többen kifogásolják, hogy sok a ’ha’, a ’lehet’, amikor a Csongrád megyéhez csatolás mellett érvelünk. A Csongrád megyéhez csatolás ellen érvelőknél is sok a ’ha’, és a ’lehet’! Ez természetes. Minden jövőbeli dolog, csupa „ha”. Realitást az érvek súlya ad. Meggyőződésünk szerint a Csongrád megyéhez csatolás melletti érvek oldalára billen a mérleg.

Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem jellemző a megyeátcsatolás. Íme:

HELYSÉGEK MEGYÉK KÖZÖTTI ÁTCSATOLÁSA
(Forrás: KSH)

Az átcsatolt           Honnan              Hová                             Hatálybalépés
község neve          (megye)           (megye)                            időpontja
Bakonypéterd Veszprém      Győr-Moson-Sopron     1999. június 30.
Csikvánd            Veszprém      Győr-Moson-Sopron     1992. január 1.
Dunafalva          Baranya          Bács-Kiskun                       1996. január 1.
Gyarmat            Veszprém       Győr-Moson-Sopron 1992. január 1.
Lázi                     Veszprém       Győr-Moson-Sopron     1999. június 30.
Szárliget            Fejér                Komárom-Esztergom    1999. június 30.
Szerecseny       Veszprém      Győr-Moson-Sopron     1992. január 1.
Tiszaug              Jász-N.-Sz.     Bács-Kiskun                    1999. június 30.

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet sk.
polgármester