Önkormányzati sajtószolgálat

BUDAPEST FŐVÁROS XIX. kerület - Kispest Önkormányzata

2012. április 14., szombat 17:36

Itt az új szabálysértési törvény (1)

Az új szabálysértési törvény 2012. április 15-től lép hatályba, az ezen időpontot követően elkövetett szabálysértésekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: az új Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelen tanulmányban az új szabálysértési törvény által bevezetett legfontosabb változásokra szeretném felhívni a figyelmet.

A törvény tematikáját követve az első fontos változásként emelhető ki, hogy a jövőben valamely cselekményt csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem. Kérdéses a jelenleg még hatályban lévő ágazati normák, kormány- és önkormányzati rendeletek sorsa. Az új Sztv. elhatárolja a szabálysértéseket a bűncselekményektől és a közigazgatási bírsággal sújtható jogellenes cselekményektől.

Az új Sztv. a régi törvénynél szélesebb körű személyi-területi hatályt állapít meg azzal, hogy egyrészt minden belföldön elkövetett szabálysértés esetén fennáll a törvény hatálya, mely alól a korábbi szabályozástól eltérően nemzetközi szerződésnek nem enged kivételt, másrészt szintén eltérően a jelenleg még hatályban lévő Sztv.-től törvény vagy nemzetközi szerződés előírása esetén a magyar állampolgár által külföldön elkövetett szabálysértési cselekményekre is vonatkozik.

Az új Sztv. önálló büntetési nemként szabályozza a korábban is hatályban lévő szabálysértési elzárás és a pénzbírság mellett a közérdekű munkát, az intézkedési nemeket illetően szabályozása megegyezik a régi Sztv. rendelkezéseivel, mely szerint a szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható intézkedési nemek: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés. Lényeges változás továbbá, hogy az új Sztv. az egyes szabálysértési tényállásokban a korábbi szabályozástól eltérően nem határozza meg a kiszabható büntetések és alkalmazható intézkedések nemét és mértékét, kivéve, ha az adott cselekmény szabálysértési elzárással is sújtható, mely tényállásokat a törvény XXIII. fejezet tartalmazza. Ezekben az ügyekben első fokon a helyi bíróság jár el, tehát garanciális szabályként szerepel az új törvényben a korábbi szabályozásnak megfelelően, hogy szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. A szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság szabadon választhatja meg azt a szankciót, melytől álláspontja szerint kellő visszatartó hatás várható, figyelemmel természetesen a törvény általános részében meghatározott szabályokra. Így az egyes szabálysértések elkövetése esetén a várható szankciónak mind mértékét, mind nemét a jövőben a szabálysértési hatóságok, illetőleg a bíróság gyakorlata alakítja majd.

Igen fontos, említést érdemlő új rendelkezés a 23. § által szabályozott, ismételt elkövetésre vonatkozó igen szigorú szabályozás. Eszerint, ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértés elkövetése miatt legalább két ízben jogerősen már felelősségre vonták, akkor a vele szemben kiszabható pénzbírság és szabálysértési elzárás mértékének felső határa jelentősen megemelkedik, illetve adott esetben szabálysértési elzárással egyébként nem büntethető szabálysértés elkövetése esetén is lehetőség van szabálysértési elzárás kiszabására.

A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap a korábbi szabályozásnak megfelelően, ugyanakkor az új Sztv. a pénzbírság alsó büntetési tételkeretét 3.000 forintról 5.000 forintra emeli, míg a felső tételkeret az elzárással is sújtható szabálysértések esetében 150.000 forintról 300.000 forintra emeli. Nóvumként említhető, hogy a törvény a kiemelt közlekedési szabálysértések (XXVII. fejezet), valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések (XXVIII. fejezet) esetén lehetővé teszi, hogy a kormány rendelettel állapíthassa meg a pénzbírság kötelező mértékét, mely rendelkezés azonban megfosztja a szabálysértési hatóságot, bíróságot az önálló mérlegelés lehetőségétől a büntetés kiszabása körében.

Az új Sztv. a régi szabálysértési törvényhez hasonlóan rendelkezik a meg nem fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásáról, új szabályként azonban 5.000 forintban határozza meg az egy napi szabálysértési elzárásra vonatkozó „átváltoztatási kulcsot”. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy az eljárás alá vont személy a kiszabott pénzbírságot közérdekű munkával váltsa meg, ennek során 5.000 forint pénzbírság helyébe 6 óra közérdekű munka lép.

Az új Sztv. az eddigi szabályozástól eltérően új büntetési nemként szabályozza a közérdekű munkát, melynek legkisebb mértéke 6 óra, leghosszabb mértéke 180 óra. Amennyiben az eljárás alá vont személy nem tesz eleget munkakötelezettségének, a bíróság 6 óránként számítva egy-egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át a kiszabott közérdekű munkát.

A járművezetéstől eltiltás, mint intézkedés tekintetében az alsó tételkeret változatlanul egy hónap, a felső tételkeret tizenkét hónap, ugyanakkor jelentős változás az új Sztv. 23. §-ának azon rendelkezése, mely szerint amennyiben az eljárás alá vont személyt a XXVIII. fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt már legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, a harmadik alkalommal történő elkövetés esetén már kötelező a járművezetéstől eltiltás intézkedés alkalmazása.

dr. Dósa Kinga bírósági titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság