Önkormányzati sajtószolgálat

BUDAPEST FŐVÁROS XIX. kerület - Kispest Önkormányzata

2012. április 14., szombat 17:39

Itt az új szabálysértési törvény (3)

Az új Sztv. a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések tekintetében külön eljárási szabályokat határoz meg a fentiekben ismertetett általános eljárási szabályokhoz képest. A korábbi szabályozással ellentétben a rendőrség valamennyi szabálysértési elzárással büntethető cselekmény esetén előkészítő eljárást folytat le, és ezen eljárásokra vonatkozó szabályozás egységes lett, ami megkönnyíti a jogalkalmazó munkáját. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén a feljelentést továbbra is a rendőrségen kell megtenni, amely a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása és a bizonyítási eszközök felkutatása érdekében előkészítő eljárást folytat le, majd annak befejezését követően az iratokat megküldi a szabálysértés elbírálására illetékes bíróságnak, tekintettel arra, hogy a szabálysértési elzárással is sújtható cselekmények miatti eljárások a helyi (kerületi) bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A szabálysértési eljárás gyorsítását, egyszerűsítését szolgáló újításként vezette be az új Sztv. a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat intézményét. Amennyiben a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy más személy meghallgatása nem szükséges, akkor a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján ún. meghallgatás nélküli eljárásban tizenöt napon belül határozatot hoz azzal, hogy szabálysértési elzárást, illetve közérdekű munkát nem szabhat ki. E döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti az eljárás alá vont személy. Ezen kívül a bíróság tárgyalást tart abban az esetben is, ha nincs helye a meghallgatás nélküli eljárásban való határozathozatalnak vagy a bíróság tárgyalás tartását tartja szükségesnek. A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben annak közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a megyei (fővárosi) törvényszék bírál el tanácsülésen.

Az új Sztv. sokkal részletesebben foglalkozik a büntetések és intézkedések végrehajtásának szabályaival, a pénzbírság végrehajtásával kapcsolatban teljesen új szabályozást vezet be. A pénzbírság, helyszíni bírság és egyéb pénzbeli kötelezettségek teljesítési határideje változatlanul harminc nap maradt, azok végrehajtásáról az általános hatáskörű szabálysértési hatóság gondoskodik. A pénzbírság, helyszíni bírság megfizetésének elmulasztása esetén azonnal elzárásra történő átváltoztatásnak van helye, amit az illetékes helyi (kerületi) bíróság tárgyaláson bírál el harminc napon belül. Tehát a korábbi szabályozással ellentétben ilyen esetben nincs lehetőség az adók módjára történő végrehajtásnak, így a végrehajtási eljárás korábban a szabálysértési hatóság által betartandó fokozatai (adók módjára történő behajtás, közérdekű munka) megszűnnek. Az eljárási költség, rendbírság és a kártérítés azonban csak adók módjára hajtható végre.

Az elzárás alóli mentesülés érdekében az eljárás alá vont személynek lehetősége van közérdekű munkát vállalni, azonban az arra való felhívás a korábbi szabályozástól eltérően már nem a végrehajtást foganatosító hatóság kötelezettsége, hanem az eljárás alá vont személy feladata, hogy a befizetésre nyitva álló határidő lejártát követő három munkanapon belül jelentkezzen az állami foglalkoztatási szervnél.

Az új Sztv. önállóan alkalmazható büntetési nemként szabályozza a közérdekű munkát, melynek végrehajtásáról az eljárást lefolytató szabálysértési hatóság, bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén pedig az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

Említést érdemel a törvény egyik legfontosabb záró rendelkezése, amely a tulajdon elleni bűncselekmények és szabálysértések közötti értékhatárt a korábbi 20.000 forintról 50.000 forintra emeli, amely rendelkezés a szabálysértési eljárások számának egyértelmű növekedésével fog járni.

Összegzésként elmondható, hogy az új szabálysértési törvény szerkezetileg sokkal áttekinthetőbb a korábbi törvénynél, több olyan kérdést is rendez, amely a korábbi törvény alkalmazása során gyakorlati problémákat okozott. A rövidebb eljárási határidőkkel, az ún. meghallgatás nélküli eljárással, a helyszíni eljárás és a helyszíni idézés bevezetésével, valamint bírósági eljárás egyfokúvá tételével („kifogásos” és „tárgyalásos” szak összevonása) hozzájárul az eljárások gyorsabb és egyszerűbb lefolytatásához. Jelentős mértékben súlyosítja a kiszabható büntetések mértékét különös figyelemmel az ismételt elkövetésre. Az hogy a súlyosabb szankciók visszatartó hatása mennyiben érvényesül, tehát csökken-e ennek következtében az elkövetett szabálysértések száma jogalkotó által várt mértékben csak a jövőben fog kiderülni.

dr. Dósa Kinga bírósági titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság