Önkormányzati sajtószolgálat

Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)

2012. június 29., péntek 18:55

A közigazgatási- , és az önkormányzati rendszer változása -Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója

A közigazgatási és az önkormányzati rendszer volt a fő téma a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozóján, június 29-én délelőtt. A részleteket dr. Szabó Erika és Tállai András államtitkárok ismertették. A közigazgatási rendszer átalakításáról szólva dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára az átszervezés fő céljaként az állampolgárokkal való bizalmi viszony kialakítását nevezte. A 2010-ben hivatalba lépett kormány széttagolt, bürokratikus közigazgatási rendszert örökölt. Szakterületenként változóan a polgároknak hol regionális, hol megyei szakigazgatási szerveknél kellett ügyeiket intézniük. A tárca célja az, hogy 2013 végére kiépüljön az egész országban az egyablakos ügyintézés rendszere a járási székhelyeken és minden oly településen, ahol ma okmányiroda működik. Az állampolgároknak elég lesz azt tudniuk, hogy hol található a legközelebbi kormányablak.A 2011. január elsejével megalakult fővárosi és megyei kormányhivatalok a 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a működésükbe. A kormányhivatalok szervezetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, de a szakterületek ágazati irányítása megmaradt. Az előadó szerint ez Európában egyedülálló megoldás. Hozzátette: a kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottak politikai funkciót töltenek be. A járási rendszer kialakításának alapgondolata az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalokhoz kerül többek között a személyi okmányok ügyintézése, a gyámügy, a gyermekvédelem, a szabálysértési ügyek, az idegenrendészet egy része. Az önkormányzatoknál marad a helyi adózás, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a szociális ügyek intézése, az építési igazgatás, az anyakönyvi feladatok végzése, s a polgármester és a képviselő-testület munkáját segítő tevékenységek.Alapelv, hogy az önkormányzatoktól átvett feladatokkal átveszik a meglévő munkaerőt is, akik köztisztviselőből kormánytisztviselők lesznek. Az okmányirodákat egy az egyben átveszik például. Változás majd az egyablakos ügyintézés szélesebb körű bevezetésekor várható.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára helyzetértékeléssel kezdte előadását, kifejtve, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása, majd az átalakítás öt legfontosabb területéről – az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozásáról, a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, az önkormányzatok kötelezettség-vállalási feltételeinek szigorításáról, az új törvényességi felügyelet létrehozásáról és a feladatfinanszírozás bevezetéséről – beszélt.Mint kifejtette, a feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert e lélekszámhatár alatti települések közül csupán ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezen túl csak önkéntes alapon lehet majd létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulások pedig eldönthetik, fennmaradnak-e e továbbiakban. Az önkormányzati hitelek felvétele már idén januártól kormányzati engedélyhez van kötve, de ez csak a hosszú távú fejlesztési hitelekre vonatkozik – fejtette ki az államtitkár. Az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét – ugyancsak idén januártól – a megyei kormányhivatalok végzik, mégpedig komoly szankcionálási jogosítványokkal: az Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek esetében az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, sorozatos hiányosságok esetében pedig törvényességi bírságot szabhatnak ki.A jelenlegi bonyolult és a valóságos forrásigényeket nem követő normatív finanszírozást jövőre a feladatfinanszírozás váltja ki, s a kormány nagy súlyt fektet a települési saját bevételek, a helyi adók arányának növelésére is, ami egyben erősíti a települési autonómiát és önfenntartó képességet is. A költségvetési tervezet önkormányzati fejezetéről Tállai András elmondta, az a tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet, 647 milliárd forintot tartalmaz majd, ami már az állami feladatátvállalás nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek teljes egészében az állami költségvetésbe folynak be, a személyi jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad majd az önkormányzatoknál. Az önkormányzati fejezetben szerepel majd az önkormányzatok elvárt bevétele is, ami a települések lakosságszámának és adóbevételének függvénye lesz.