Önkormányzati sajtószolgálat

ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2009. október 2., péntek 17:24

Esztergom elutasítja a Mohi (Mohivce) atomerőmű bővítését - 2. rész

Esztergom polgármestere hangsúlyozta, a létesítmény környékén futó folyók, a Vág, az Ipoly és a Garam Esztergom környékén torkollnak a Dunába, folyásirányuk felénk mutat. Az esetlegesen kiszabaduló szennyező anyagok ezekbe közvetlenül vagy közvetve (felszíni csapadékvíz-csatornák, természetes vízvezetők, patakok, erek és felszín alatti vizek), eljutnak a Dunába is. Számolni kell azzal is, hogy az árterületekre jutó szennyeződések akár évekig „várhatják” a következő áradást, hogy akkor újra növeljék folyóink szennyezettségét.
Meggyes Tamás polgármester kifogásolta, hogy a nem éppen legkorszerűbbnek mondható atomreaktorok az információk szerint vasbeton védőburok nélkül épülnének fel. Ezek a hiányzó műszaki létesítménynek arra valók, hogy a bekövetkező meghibásodás esetén a kiáramló radioaktív és mérgező anyagokat benntartsák, hogy azok sem a levegőbe, sem a talajra, sem a vizekbe ne juthassanak. Ennek hiánya egy katasztrófa esetén oda vezet, hogy egyrészt hatalmas áldozatokkal, sugárfertőzésnek kitett munkásokkal kellene pótolni, mint a csernobili „szarkofágot”, vagy az ahhoz hasonló, csak éppen titokban épített apátszentmihályi (Jaslovské Bohunicei) létesítményeket, másrészt amíg a megsérült reaktor nyitva tátong, folyamatosan áramolhatnak a szennyező anyagok a környezetünkbe.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez címzett levélben Esztergom polgármestere emlékeztetett arra, Mohi egy geológiai törésvonalon fekszik, ahol a földrengések bekövetkezésének valószínűsége nagy. A Pilisvörösvári-árok és Mohi egy geológiai törésvonalon fekszik, ezért egy Magyarországból kiinduló rengés felerősítheti a rengéshullámokat, amelyek bemozdíthatják a mohi létesítményt. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, hogy a törésvonal miatt Mohitól is indulhat rengés. 1411-ben 7,2-es erősségű földrengés következett be a területen, 2000-ben Pilisvörösvár alatt mozdult a föld. Nem látszik, hogy az atomerőmű létesítésénél és tervezésénél ezt a földrengés-veszélyt mértékadó szempontként figyelembe vették volna.
Meggyes Tamás levelében jelezte, a várható problémák mellett, Mohi már jelenleg is problémákat rejt: az erőműtől 2,5 kilométerre lévő radioaktívhulladék-lerakó ugyanúgy veszélyforrás, mint a már működő blokkok, amelyekkel kapcsolatban a szakemberek a tervezés hanyagsága és az építés alacsony minősége miatt veszélyforrások tömkelegéről beszélnek.
Esztergom Város önkormányzata kívánatosnak tartja, hogy a 2009. október 12-i fórumon minél több állampolgár és környezetvédelmi szervezet tiltakozzon a szlovákiai atomerőmű tervezett bővítése ellen, mert megépülése esetén komoly veszélyforrást jelentene valamennyi itt élő számára a működő atomerőmű.