Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
2014. április 16., szerda 22:11 |
Menekültek és migránsok Európában és Magyarországon - Mit tehetünk a bevándorlók és menekültek társadalmi beilleszkedése érdekében? |
|
Egyre
több uniós országban kihívás, s már hazánkban sem ismeretlen
probléma a migránsokkal és menekültekkel való együttélés
kérdése, ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és
a Konrad-Adenauer Alapítvány konferenciát szervezett „A
menekültek és a migráció hatása az európai társadalomra”
címmel, 2014. április 16-án, Gödöllőn. A rendezvényen a
menekültpolitika svéd és magyar szakértői, illetve a
kérdéskörben közvetlenül érintett magyar települések
polgármesterei osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal.
A
konferencia résztvevőit Dr.
Gémesi
György, a MÖSZ
elnöke
és
Frank Spengler, a
Konrad-Adeanuer-Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője
köszöntötte, majd Dr.
Szép Árpád,
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi
igazgatója tartott előadást a magyarországi menekültpolitikáról,
és Magyarország 2013-ban elfogadott migrációs stratégiájának
legfontosabb rendelkezéseiről, külön kiemelve, hogy a sikeres
menekültpolitika, migráció-menedzsment nem képzelhető el az
önkormányzatok és a helyi lakosság bevonása nélkül.
Az
igazgató elmondta, tavaly 18 900 fő kért menedékjogot
Magyarországon, ami sokszorosa az egy évvel korábbinak. A
menedékkérők száma mindig a pillanatnyi világpolitikai események
függvénye, így folyamatosan változik, ahogyan a menedékjogot
kérők származási ország szerinti összetétele is: volt idő,
amikor az érkezők zöme koszovói volt, ma afgánok és szíriaiak
jönnek a legtöbben. A kérelmezőknek természetesen csak a
töredéke kap menekülti státuszt, hiszen a hatályos szabályozás
szerint például éhínség, vagy a klímaváltozás negatív
hatásai elől menekülők nem kaphatnak nemzetközi védelmet.
Egyébként – tette hozzá – a legtöbb kérelmező még a
menedékjogi eljárás vége előtt továbbmegy Nyugat-Európába.
A
migráció kihívásairól és lehetőségeiről, valamint a svéd
tapasztalatokról Jelena
Drenjanin, a
svédországi Huddinge alpolgármestere, az Európai Unió Régiók
Bizottsága (CoR) CIVEX bizottságának tagja tartott beszámolót.
Mint elmondta, Svédországban az egyik legnagyobb az egy főre jutó
menedéket kérők száma. Tavaly 54 ezren kértek menedékjogot, s
a kérelmezők közel fele meg is kapta azt. Szomorú tény, hogy a
menekültek számával párhuzamosan nő az idegengyűlölet és a
rasszizmus a svédek között, s az sem szívderítő adat, hogy a
svédországi menekültek 80 százaléka nem dolgozik. Ez utóbbi
statisztikát intenzív, szükség esetén szakképzéssel
egybekötött nyelvtanfolyamok indításával igyekszik javítani a
svéd állam, hiszen a sikeres integráció legfontosabb
alapfeltétele a megfelelő nyelvismeret.
A
menekültek és bevándorlok kérdése a helyi önkormányzatokat is
kihívások elé állítja, egyebek mellett azzal, hogyan
viszonyulnak a település lakói a migránsokhoz.
E
téren már több hazai település polgármestere is rendelkezik
tapasztalatokkal. Egyikük Réti
Csaba, a
Győr-Sopron-Moson megyei Vámosszabadi első embere, akinek
komoly harcokat kell vívnia a helyi lakosság egy részével a
település szélén kialakított befogadó állomás tavaly nyári
megnyitása óta. Pedig – a polgármester szerint – semmi olyasmi
nem történt és nem történik, amivel a tiltakozók borzolják a
kedélyeket: nincsenek rendbontások, az ingatlanok nem veszítettek
értékükből, és egyetlen ház vagy telek eladása sem hiúsult
meg a menekültek miatt. A településen élők megosztottsága miatt
nemrégiben mégis a befogadó állomás bezárását kérték a
Belügyminisztériumtól. Döntés az őszi önkormányzati
választásokat követően várható.
Nyírbátorban
tavaly januártól júliusig működött nyílt befogadó állomás,
ahová elsősorban Szíriából, Pakisztánból és afrikai
országokból érkeztek menekültek – tudták meg a konferencia
résztvevői Balla
Jánosnétól, a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros polgármesterétől. Az
idegenek teljesen szabadon mozoghattak a városban, ami az
önkormányzatot és a lakosságot egyaránt felkészületlenül
érte. A menekültek ellepték a könyvtár internetes helyiségeit,
nehézséget okozott orvosi ellátásuk és a prostitúció is
erősödött a tábor környékén. Nyírbátorra és a megyére
egyébként egy másfajta, legális migráció is jellemző: a
rendszerváltozást követően számos magasan képzett magyar
értelmiségi, illetve szakember települt át Erdélyből és
Kárpátaljáról, akiknek a letelepedését nagyban segítette az
önkormányzat, s akik nélkül ma szinte elképzelhetetlen lenne a
Nyírségben az élet.
„Tavaly
231 millió ember volt migránsnak tekinthető szerte a világban”
– kezdte előadását Örkény
Antal, a
Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület elnöke, aki szerint
Magyarországnak is rendszerszinten kell reagálnia a globalizáció
kihívásaira. Hogy ez sikerülhessen, újra kell gondolni a migráció
fogalmát, meg kell teremteni az integráció feltételeit, a
menekültek kérdését pedig humanitárius alapon kell kezelni, még
akkor is, ha többségi társadalom elutasító magatartást tanúsít.
Ebben partner egyesületük is, amely számos szociális
szolgáltatást nyújt a migránsok és a menekültek részére a
sikeres beilleszkedés elősegítése érdekében.
„Megállapíthatjuk
tehát, hogy a migráció és a menekültek kérdését a kormánynak
és az önkormányzatoknak együttműködve, a lehető legjobb
színvonalon, a helyi lakosság sérelme nélkül kell menedzselni,
amihez azonban meg kell teremteni a feltételeket a települések
számára –
összegezte az elhangzottakat zárszavában Gémesi György, a MÖSZ
elnöke. |
|
|
|
|
|
|
Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat
MTI nonprofit Zrt. 2009 © Minden jog fenntartva.
|
|