Önkormányzati sajtószolgálat

2015. március 13., péntek 10:25

Munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés a két fő cél – helyettes államtitkárok tájékoztatója Kiskunmajsán

A 2020-ig tartó pályázati ciklus gazdasági hátteréről, okosan elköltött milliárdokról, a pályázati rendszer főbb módosításairól és a bizalom fontosságáról beszéltek az előadók március 12-én este, a Kiskunmajsai Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület soros ülésén.
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár és Dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta a gazdaságfejlesztés térségi lehetőségeiről, valamint a várható pályázatok új elemeiről csütörtökön délután 17 órától, a Kiskunmajsai Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület tagjait és meghívott vendégeit. A Jonathermál Zrt. konferencia termében tartott ülésen Lezsák Sándor tiszteletbeli elnök és Patkós Zsolt elnök meghívására megjelentek, friss információkat hallhattak a kormányzat fő célkitűzéseiről a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy a munkahelyteremtést elsősorban a mezőgazdaság, a turisztika és a gépipar területén látja a kormányzat megvalósíthatónak. Ezeken a területeken vannak még kiaknázatlan tartalékok, ehhez elég csak pl. az ország jelentős élelmiszer exportját górcső alá venni, ami főleg nyers, feldolgozatlan élelmiszer alapanyagok kiviteléből áll. Az élelmiszer feldolgozás a Vidékfejlesztési Programban jelentős szerephez jut majd, az ezen a téren fejlődni szándékozó gazdák és vállalkozások jelentős támogatásokra számíthatnak. A gazdaságfejlesztés a másik fő szempont az operatív programok összeállításánál. Mivel valószínűleg ilyen mértékű EU-s támogatásra már nem számíthatunk a következő ciklusban, ezért a most nekünk ítélt pénzösszeget úgy kell felhasználnunk, hogy az hosszú távon további fejlődést generáljon. Összehasonlításképp elmondta, hogy míg egy főre hazánkban 2007-13 között 660 e Ft támogatás jutott, addig 2014-2020 között ez a szám már 712 e Ft. Kiemelte a GINOP jelentőségét, hiszen az innováció, az új technológiák kidolgozása és alkalmazása kiugrási pont lehet a hazai gazdaság számára. Ezen belül például az energiagazdálkodásban jelentős szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak. 2020-ig az eddigi 8%-ról 15%-ra kívánja növelni hazánk az ilyen energiaforrások alkalmazásának mértékét. A pályázati támogatásokkal kapcsolatban újításként említette az eddig ritkán előforduló visszatérítendő támogatási formát, amit a jövőben nagyobb arányban szeretnének kombinálni a vissza nem térítendő támogatással és az elmaradhatatlan önrésszel együtt. Beszélt a normatív alapú támogatásokról -amit a kisvállalkozóknak szánnak- illetve az elektronikus pályázati rendszer nyújtotta bürokráciacsökkentés lehetőségeiről. Várhatóan két év múlva már állami feladat lesz az adatbegyűjtés a pályázatokhoz, nem a vállalkozóra hárul az engedélyek, tulajdoni lapok vagy más hivatalos iratok becsatolásának kötelezettsége.
Dr. Mezei Dávid már kecskeméti munkahelyéről érkezett az összejövetelre, ahol a Vidékfejlesztési Program részleteibe avatta be hallgatóit. Fő intézkedési területek között említette a kertészet és állattartást, élelmiszer feldolgozás és helyi piacok, a termelésbiztonság növelése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése, valamint a helyben termelt erőforrások felhasználása szakterületeket. A mezőgazdasággal kapcsolatban is szóba kerültek az egyszerűbb pályázati feltételek, így lehetőség lesz például használt eszközök vásárlására, garanciákkal alátámasztva. Ugyan a Vidékfejlesztési Programot még nem fogadta el az EU, ám a határokat feszegető és több eddig szokatlan elemet tartalmazó program elfogadása mellett kardoskodnak a hazai szakemberek. Így lehetőség nyílna például normatív jellegű támogatás odaítélésére, amit átalányként használhatnak fel a gazdák. Ezek után nem kell számlákkal igazolni a kifizetést, ám az előzőleg leadott üzleti terv vállalásainak teljesülését szigorúan ellenőrzik majd. A domináns támogatási forma azonban ezen a szakterületen, továbbra is a vissza nem térítendő támogatás lesz. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyárra várhatók a konkrét pályázati kiírások, míg a támogatott képzéseket majd a mezőgazdasági dologidő végére időzítik a pályázatokat kiíró szakemberek.
Lezsák Sándor szerint, aki ebből a programozási ciklusból kimarad, az lemarad. Ugyan nem csak pénz, hanem bizalom is kell a fejlesztéshez, ám ezt is lehet tanulni, csakúgy, mint a „brüsszeli észjárást”. Záró mondataiban is arra biztatott mindenkit, hogy ne féljenek új ismereteket, módszereket elsajátítani és használják ki a kínálkozó lehetőségeket.
Patkós Zsolt, az egyesület elnökeként azzal az ígérettel zárta a rendezvényt, hogy a következő hónapban munkaerőgazdálkodással és képzési tématerülettel foglalkozó szakemberekkel találkozhatnak az érdeklődők.