NAGY GÁBOR TAMÁS: MEGVÉDJÜK AZ ITT ÉLŐK LAKHATÁSÁT
Baranyai
Gábor
Színvallásra kényszerítették a
folyamatos ingatlanmutyit kiáltó, magasabb lakbéreket követelő ellenzéket a
Budavári Önkormányzat képviselő-testületének tegnapi ülésén. A fideszes
kerületi vezetést ért kritikák alapján Nagy Gábor Tamás (Fidesz) polgármester
rendhagyó előterjesztéssel kényszerítette vitára az ellenzéket, amely
megfutamodott. Az ellenzék politikusai a lakásbérletek kapcsán 16 feljelentést
tettek, de minden esetben megszüntette a nyomozást a rendőrség.
A képviselő-testület mai
ülésén az ellenzéki képviselők megfutamodtak, nem vettek részt a szavazásban,
hogy ne kelljen színt vallaniuk a választók előtt arról, hogy milyen jövőt
szánnak a kerületnek, ha ők irányítanák a kerületet – tájékoztatta lapunkat
Nagy Gábor Tamás. Az I. kerület fideszes polgármestere a rendhagyó akció
kapcsán a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: a választópolgároknak joguk
van megtudni, hogy a Fidesz-frakciót és a polgármestert támadó ellenzék mit tenne,
ha hatalomra kerülne, és ellenzéki polgármester állna a Budavári Önkormányzat
élén.
A polgármester jegyezte előterjesztésbe bekerült drasztikus
lakbéremelés, az ellenzék által fideszesnek titulált bérlőket sújtó 150
százalékos felár, a rendszeres bevétellel rendelkező hajléktalanok üresen álló
önkormányzati lakásokban való elhelyezésének lehetősége is.
Az ellenzéket nyílt színvallásra kényszerítő előterjesztés két
és félszeres emelést javasolt a szociális bérleti díjak négyzetméter áránál,
azért csak ekkorát, mert ennek a díjnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a
Lakástörvényben külön nevesített költségelvű lakbérnek. A dokumentumba bekerült
V. Naszályi Márta (Párbeszéd) önkormányzati képviselő, a baloldal jelenlegi
polgármester-jelöltje azon véleménye is, hogy ne a lakás után fizessék a
lakbért, hanem a bérlő vagyoni helyzete kapcsán állapítsák azt meg. Az ellenzék
szerint ugyanis minden évben felül kellene vizsgálni a bérlők anyagi helyzetét.
Ennek céljából vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kellene számukra
előírni, ami azonban nem szerepel a Lakástörvényben, és emiatt jogilag is
aggályos.
– Mindenki lelkiismerete
alapján szavazhatott, kifejezhette, hogy milyen jövőt szeretne az I. kerületi
lakosoknak – szögezte le a kormánypárti politikus. Hozzátette: a Fidesz frakció
elkötelezett az eddigi társadalompolitikája mellett, nem szeretnének az
ellenzéki javaslatok miatt gazdasági kényszerből lakosságcserét, meg akarják
védeni az itt élők lakhatását.
Ellenzéki demagógia szemben a törvényekkel
Nagy Gábor Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a
közvélekedéssel ellentétben a Budai Várnegyed önkormányzati lakásai zömében nem
luxuskategóriás ingatlanok, sőt számos lakás sötét, műszakilag elavult és a
földszinti lakásoknál a vizesedés jelent gyakori problémát.
– Az önkormányzat a megüresedő lakások piaci alapú kiadásával
jelentős költségek alól mentesül. Költségelvű kiadás során pedig a bérleti díj
fedezi a lakással járó költséget. Szociális díjat pedig azok fizetnek, akik a
privatizáció során nem vehették meg a lakásaikat. A műemléki védettségű,
világörökségi területen lévő ingatlanokat ugyanis a „lex Budavárnak” is
nevezett törvény miatt nem lehetett megvásárolni, az I. kerületben kvázi tovább
él ezzel a tanácsi rendszer gyakorlata.
A határozatlan idejű, úgynevezett örökbérleti jogokat lehet
cserélni és örökölni is, ez vagyoni értékű jognak számít, ellentétben a piaci
bérleti joggal – tájékoztatott a polgármester a vári önkormányzati lakások
kiadásának hátteréről. Nagy Gábor Tamás a fővárosi önkormányzati lakások
bérleti díjai kapcsán megjegyezte: jól látható, az I. kerület árai hasonlóak,
mint a szomszédos budai kerületekben. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az
önkormányzati bérleti díjak nem mérhetők össze a magánforgalomban bérbe vehető,
bebútorozott, jó műszaki állapotban lévő lakások bérleti díjával.
– Az ellenzéki demagógiából kiindulva, a hatályos törvényeket
figyelmen kívül hagyva a bérleti díjainkat kb. öt- tízszeresére kellene
emelnünk. Az I. kerületi önkormányzat azonban az alacsony infláció miatt évek
óta nem emelt bérleti díjat, hiszen az itt lakó polgárság – akiknek egy
jelentős része évtizedek óta a kerültben élő család vagy egyedülálló idős ember
– számára kiszámítható és átlátható lakhatási rendszer kívánunk biztosítani –
mondta az I. kerület polgármestere.
Nagy Gábor Tamás arra is kitért: piaci alapú bérleti jog
megítélésénél a pályázó ajánlata mellett mérlegelik, hogy a leendő lakónak
van-e kerületi kötődése, például a közelben lakó szülők, akiket gondozni
szeretne.
Csak a kormánypárti bérlőkre vadásznak
Az ellenzéki média folyamatos támadásai kapcsán Nagy Gábor Tamás
felidézte: a G-nap utáni „Simicska-korszak” Magyar Nemzete 2016. november 18-án
hozta le az első cikket róla, és a lakásbérléséről. – Ezzel elindult egy
lavina, amelynek köszönhetően 2-3 hetente jelenik meg írás a Budavári
Önkormányzatról az ellenzéki sajtó valamelyikében. Bár azt mondják, hogy nincs
sajtószabadság Magyarországon, szabadon, minden jogkövetkezmény nélkül írhatnak
olyanokat, hogy „Fillérekért osztogatott lakások a budai Várban”, „Budavári
mutyi” vagy, hogy „drága mulatság a polgármester kényelme” – tette hozzá.
Nagy Gábor Tamás szerint az ellenzéki média vadászik a Várban
lakó, Fideszhez köthető bérlőkre, hogy újabb „leleplező” írás jelenhessen meg,
miközben a nagy számok törvényei alapján a közel 800 vári bérlő között a másik
oldal prominensei is képviseltetik magukat, ugyanazt a négyzetméter árat
fizetik, mint Palkovics László miniszter vagy Bayer Zsolt, de ők soha nem
kerülnek be a hírekbe.
Megszüntette a rendőrség a nyomozást
Az ellenzéki lejárató kampány azonban nem állt meg az újságok
hasábjain, az online oldalakon. – A forgatókönyv úgy nézett ki, hogy amint
megjelent egy-egy jobboldali vagy annak tartott bérlőről egy cikk, szinte
másnap az ügyeletes feljelentő – Tényi István, az akkor még jobbikos Hegedűs
Lórántné, a Gyurcsány Ferenc holdudvarába tartozó Szigetvári Viktor, a szintén
MSZP és DK kötődésű dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda vagy a mi helyi ellenzékünk – a
BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályon megtette a
feljelentést.
A nyomozás végül 16 feljelentés alapján 24 tényállásban indult,
nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja
miatt ismeretlen tettes ellen. Több folyóméternyi önkormányzati iratot
foglaltak le, tanúkat hallgattak meg, mindez több mint két évig tartott –
mondta el a polgármester, aki azt is bejelentette, hogy a rendőrség néhány hete
minden tényállásban megszüntette a nyomozást.
A lapunknak is bemutatott, a BRFK által az önkormányzatnak
megküldött határozat szerint a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási
eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,
kötelezettségszegés sem történt, sőt vagyoni hátrányt sem okozott a kerület
képviselő-testülete. – Eddig minden újságcikk arra hivatkozott, hogy még mindig
rendőrségi eljárás folyik, azt sugallva ezzel, hogy Nagy Gábor Tamásnak van
félni valója. Mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy nincs – szögezte
le az ellenzék által folyamatosan támadott kormánypárti politikus.
Sorban újulnak meg a Vár lakóházai
Nagy Gábor Tamás lapunknak az önkormányzat tulajdonában lévő
megüresedett bérlakások piaci alapú bérbeadásáról is beszélt, amivel jelentős
költségeket takarít meg a Budavári Önkormányzat. Ilyen esetekben a lakások
felújítása is a bérlőkre hárul, amellyel több millió forint felújítási
költséget takarít meg a kerület.
A polgármester kifejtette: a felújítások a bérlemények értékét
növelik, a bérlő 5 év határozott bérleti jogviszonyért, önkormányzati bérlakási
viszonylatban magas bérleti díjért lakhat a kerületben, de a lakás teljes
felújítása és annak karbantartása rá hárul. A polgármester arról is beszámolt,
hogy nagyjából a ciklus végére elvégzik a Várban lévő összes műemlék lakóépület
legszükségesebb felújítási munkálatait.
– A tavalyi évben tíz műemléképület újult meg a Várban 550
millió forintból, négy év alatt pedig 52. Hozzátette: idén 19 ház újul meg a
Várban, mintegy 900 millió forintot szánnak a fejlesztésekre. Megjegyezte:
nyolc éve fejezték be a Váron kívüli műemlékházak felújítását 1,6 milliárd
forintra rúgó összegből, de folyamatosan figyelnek az épületek rendszeres
karbantartására.
|