Czetz János tábornok szobrának felavatásával és a megújult
Lékai bíboros tér átadásával létrejött az 1948-as emlékpark, amelyet ünnepélyes
keretek között avattak fel Csillaghegyen. Az ünnepi eseményen részt vett
Maximiliano Gregorio-Cernadas argentín nagykövet, Varga Mihály
pénzügyminiszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője,
valamint Vivianne Duchini szobrászművész is.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata régóta szeretett volna egy
olyan parkot létrehozni, amely a 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak,
illetve kiemelten Czetz János dandártábornoknak állít emléket. A Kormány 2017.
decemberi döntésével 470 millió forint támogatást ítélt oda az önkormányzat
számára, amelyet a kerület parkfejlesztésre fordíthat. Ebből az összegből két beruházás
valósulhatott meg, az egyik az 1848-49–es emlékpark, melynek fejlesztése a
forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából 2019-ben jöhetett
létre.
“Hősiesség és szabadságvágy. E két szóval pontosan írható le
a XIX. századi magyar történelem véráztatta pillanataiban is helytálló
katonáink viselkedése, mely máig fennálló emlékezetük alapja lett. Ám ahogy
nemzeti himnuszunk szavai is jelzik, viszályok és a balszerencse is gyakori
kísérője volt a dolgok alakulásának, így hőseink többségének az életét sem a
békés és a nyugodt öregkor keretezte” – kezdte ünnepi beszédét a házigazda Bús
Balázs polgármester. Hozzátette: Czetz János honvéd tábornok sem kivétel ez
alól, azonban mégsem a hányattatásokra és üldözöttségre emlékezünk, hanem arra
a harcos hazaszeretetre, mely újabb és újabb célok felé, újabb katonai
feladatok elvégzésére sarkallta őt. A polgármester kiemelte:
Fontos pillanata ez Óbuda emlékezet-politikájának, hisz ez a
park lesz a jövőben a ’48-as megemlékezések mellett az aradi vértanúk október
6-ai gyásznapjának is szimbolikus helyszíne.
Az elmúlt évek munkája, köztük ez a park is igazolta, hogy
milyen komoly fejlődésre nyílik lehetőség Óbudán, ha a városvezetésben az
együttműködési készség szorgalommal, és az érdekeltek meghallgatásával párosul.
2015-ben négyalkalmas közösségi tervezés keretében dolgozta
ki az Óbudai Városfejlesztő Nonprofit Kft. a tervet, amely segítségével ez a
köztér megújulhatott, 2016-ban pedig az argentin nagykövetséggel karöltve
nemzetközi szoborpályázatot írt ki az önkormányzat Czetz János tábornok
szobrának elkészítésére. A meghívásos pályázaton argentin, erdélyi és anyaországi
magyar művészek is részt vettek. Végül Vivianne Duchini argentin szobrászművész
lovasszobor-tervére esett a bírálóbizottság választása. Nagy megtiszteltetés
számunkra, hogy a művésznő Európában, London és Párizs után Budapesten is
letette alkotásával névjegyét.
Bús Balázs beszéde után az argentin nagykövet, Maximiliano
Gregorio-Cernadas hangsúlyozta: az teszi büszkévé és elégedetté, hogy ez a
lenyűgöző kollektív vállalkozás különösen sikeres volt nemcsak egy nagy feladat
közös munkáját és teljesítését tekintve, hanem abban is, hogy tartós személyes
kötelékek alakultak ki a nagykövetség és az önkormányzat között.
Végül Varga Mihály pénzügyminiszter, Budapest II. és III.
kerületének országgyűlési képviselője osztotta meg gondolatait az emlékpark
kapcsán. Mint mondta: Köszönet illeti a III. kerületi önkormányzatot, hogy a
nemzeti emlékezet részévé kívánta tenni ezt a parkot.
Minden nép életében fontosak az ünnepek, azok az alkalmak és
terek, amikor és ahol közösen emlékezhetünk nemzetünk katarzisaira, mert ez
nemzetmegtartó erő. – tette hozza a miniszter.
A közelgő október 6-i – az aradi vértanúkra emlékező –
gyásznap előtt is tisztelegve ki kell mondanunk – folytatta Varga Mihály -, a
mi feladatunk az, hogy úgy emlékezzünk ’48-49hőseire, hogy az őket megillető,
méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben.
Méltón emlékezni azonban csak akkor lehet, ha tetteinkben
valóban megjelennek a szabadságharc értékei. Bizton állíthatom, hogy az a
politika, amelyet a nemzeti kormány követ, megfelel az 1848-49-e örökségnek. -
zárta szavait.
A lovasszobor-avató ünnepségen részt vett még a honvédelmi
miniszter képviseletében Szabó István honvédelmi államtitkár, Budapest Főváros
képviseletében dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, valamint Kónya
Attila atya, a térrel szomszédos Boldog Özséb Plébánia plébánosa is.
Ki volt Czetz János? Az örmény származású erdélyi Czetz János, vagy Juan Fernando
Czetz a magyar hadtörténelem jeles személyisége, az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc egyik legfiatalabb honvédtábornoka, Bem József altábornagy
táborkari főnöke. Az elvesztett szabadságharc után az emigrációs politika aktív
szereplője volt, aki később a magyar szabadság ügyének kudarca után lelt új
hazára Argentínában. A dél-amerikai országban a déli határvidékének
feltérképezője és védelmének szervezője lett, és a Buenos Aires-i Katonai
Akadémia első igazgatója. Második hazájában megbecsülés és tisztelet övezi a
személyét, tevékenységét és életútját.
|