AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2019. november 9., szombat 07:20

Éljen Ajka, kedves szép városunk
Egy álomért címmel Ajka várossá nyilvánításának 60. évfordulója tiszteletére gálaműsornak adott otthont a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont november 8-án. A darabot Vándorfi László rendezte. Az esten a Pannon Várszínház művészei mellett az Ajka-Padragkút Táncegyüttes, az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar, az Ajkai Pedagógus Női Kar, és a szintén ajkai Dinamic Rock and Roll Klub tagjai léptek fel. Az ünnepségen részt vett Székelykeresztúr testvérváros küldöttsége Raffai Emil polgármester vezetésével, valamint a kínai Donghai testvérváros küldöttsége Wang Na külügyi irodavezetővel az élen. A köszöntőben elhangzott, hogy Weiz, Unna és Rovaniemi testvérvárosok jókívánságaikat küldték el a 60 éves Ajkának. A programon köszöntötték Fenyvesi Zoltán és Rig Lajos országgyűlési képviselőt. A teltház mellett zajlott rendezvényen Schwartz Béla polgármester adott áttekintést a város életéről, fejlődéséről. A polgármester elmondta, hogy az 1959. október 6-án a Magyar Közlöny 100. száma közölte az Elnöki Tanács 14/1959. számú határozatát, amely szerint Ajka és Tósokberénd egyesül, valamint Ajkát várossá nyilvánítják. De vajon város volt-e Ajka?A korabeli beszámolók szerint nem, ugyanis a gyárakon kívül semmi nem mutatott arra. Poros, macskaköves utak, alacsony, földszintes házak, szegényes üzletek, kopott közintézmények voltak. A gumicsizma a sáros, pocsolyás utakon megszokott viselet volt. Markos György szerint Ajka akkor egy közigazgatási egység volt csupán. De akkor mi indokolta az Elnöki Tanács döntését?Az, hogy a város gazdasági alapjai léteztek, csak a társadalmi vetület hiányzott. A gazdasági alapot a szénbányászat adta.  Kellett hozzá intézményi döntés is, amit Tatai Zoltán szerint az adott meg, hogy az 1930-as évek elején született döntés értelmében a szénbányászatot és a bauxit bányászatot kiemelt fejlesztéséről, egy 20 ezer tonnás timföldgyár és egy 10 ezer tonnás aluminiumkohó és egy hőerőmű létrehozásáról. Ez a döntés meghatározta Ajka gazdasági erejét is. Az ipari fejlesztés volt a településfejlesztés alapja. A rendszerváltásig bővült az erőmű, az üveggyár, a timföldgyár, létrejött a Videoton legnagyobb vidéki gyára. Épült új bölcsőde, óvoda, iskola, lakótelep, kórház,  városközpont. Az infrastruktúra már alkalmas volt a városi lét kiszolgálására. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1987-ben Hild díjat adományozott. Az indoklás szerint a társadalma és a tanács három évtizedes emberarcú tevékenységéért. Előtte és még akkor is volt egy olyan nézet, hogy Ajka  csinált város, amit a központi tervekkel hoztak létre. Szabó János akadémikus, a társaság elnöke szerint Ajka példa, ahogyan őrzi a múlt értékeit, összekovácsolja a táj védelmével. A városfejlesztésben a lakosság közösségi munkával is részt vesz, így készült el a fedett uszoda és a vásárcsarnok. A közösség ereje és akarata a város életének legfontosabb tényezője. Borsos Miklós szobrászművész azt mondta, a város a tervezéskor őrzi az arányokat, megtalálta azt a területet, amely centrum lehet, a terjeszkedés pedig kifelé halad. Ajka gazdasági életében a rendszerváltás után a privatizáció hozott változást. Új tulajdonosa lett a timföldgyárnak, az üveggyárnak, az erőműnek, a Videotonnak, az üveggyár szárnyalt. Megérkezett a városba a Le Belier cég, megkezdődik a bánya és az erőmű egyesítése, majd bezár előbb a Jókai majd a padragi, 2004-ben az Ármin bánya is. Megszünik az  5000 főt foglalkoztató bánya, a munkanélküliség 20 százalékra emelkedik. A város munkahelyteremtő támogatást nyújt, amellyel több, mint  1200 állást teremt. A 2010. októberi vörösiszap katasztrófát követően a kormány a bauxit vizes technológia szerinti feldolgozását nem engedélyezi. A MAL belerokkan, felszámolják. A Bakonyi erőmű tulajdonosai  biomassza tüzelésre térnek át. A 2016-os és 17-es évben irtózatos pernyehullásnak lehetünk tanúi, visszatér az 1980-as évek közepén tapasztalt szenvedés. A környezetvédelmi szervek nem tesznek semmit.  2017-ben értékesítik az erőművet, a Veolia az új tulajdonos. Változást ígért, de nem történt semmi. A nehézipar leépült. Szénbányák, bauxitbányák nincsenek, a timföldgyártás átalakult, az üveggyár is leépült, már százan sem dolgoznak ott. Ajka ipari struktúrája átalakult. Autóipari cégek települtek ide. Ma a Bourns az egyik legnagyobb foglalkoztató. Ugyancsak jelentős a Poppe + Pothoff, a Payer, az SVI, az Elektronika, a Plastik, a Napcsillag Kft. és a Pólus Coop Zrt. Ajka a nemzeti össztermék egy százalékát adja 17 ezer munkavállalóval. Az átalakulást egy külső szakértő sikeresnek mondaná, de mi másképp látjuk. Hány embernek kellett új munkahelyet keresnie az átalakulás következtében, a lakosság száma több ezerrel csökkent. Akik itt laknak, szereti a várost, akik kénytelenek voltak elmenni, ők is észreveszik, hogy Ajka nem egy szürke település már. Megújult több, mint 6000 lakás, az utak több, mint 70 százaléka ki van építve, az önkormányzat adóerőképessége jobb, mint a környező városoké. Az eredményeket már nemzetközileg is jegyzik. Az Európa Tanács az Európa díj elnyerése három megelőző fokozatát Ajkának ítélte. Ilyen eredménnyel Magyarországon csak két város büszkélkedhet még. A kultúra terén is kiemelkedünk. Ezer lakosból 116 rendszeresen jár színházba, a sportban a megyeszékhelyekkel egy szinten van eredményesség terén. De a városvezetés nincs megelégedve, céljuk, hogy jobb ellátást kapjanak a lakosok. Nyomást gyakorolnak, hogy az oktatás és az egészségügy színvonala javuljon. Ezek nem az önkormányzat, hanem a kormány hatáskörébe tartoznak. Fontosak az infrastrukturális beruházások, az út, a járda, a csapadékvíz elvezetésének a kérdése. A Veolia magatartásával nincsenek megelégedve. Tárgyalásokat folytatnak a mielőbbi megoldásért. - Mi a városért vagyunk, a város velünk van, vagyis együtt a város - szólt a polgármester. - Ajka rendkívüli emberekből áll, ezt a 60 éves vetélkedősorozat is bizonyította. A 800 éves verseny után két újabb városrész is csatlakozott. Mindhárom győztes olyan lett, ahol sem iskola, sem óvoda nem működik, a civilek mindent maguk teremtettek elő. Az első helyezett Bakonygyepes, a második az újként csatlakozott Csikódomb, a harmadik Csingervölgy, amelyik a bánya bezárását követően magára talált. A városvezetés kérte a vállalkozásokat, hogy aki teheti, nettó bevétele egy ezrelékével támogassa a programot. Felhívásukra több, mint 100 millió forint érkezett az alapítvány számlájára, de volt, aki szobrot adott, más padokat. Sok névtelen hős dolgozott azért, hogy szebb legyen a jövőnk, hálánkat ki sem tudjuk nekik fejezni. Mindig jobbra vágyunk, és haladunk céltudatosan. Tervezzük a Hegyhát lakótelepet és Ajka újvárost. Őrizze a sors az ajkai egységet, hogy sikeresen teljesíthessük az előttünk álló feladatokat. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik nem költöztek el, hanem itt maradtak és dolgoznak azon, hogy felvirágoztassuk városunkat. Éljen Ajka, kedves szép városunk.Az ünnepségen elismeréseket adott át Schwartz Béla azoknak, akik évtizedekig kiemelkedő tevékenységet folytattak a közösségért. Ajka városért díszoklevélben részesült Áment Márton, Czingler Sándor, Engelbert Maier, Utassy István, Vesztróczy László, Wágenhoffer Tibor. Ajkai életút díszoklevéllel ismerték el Gazdag György, Heffler László, Horváth László, Horváth Magda, Szedresi Gáborné, Tatai Imre, Töltl János tevékenységét. Művelődésért díszoklevelet kapott Németh Noémi, Vándorfi László. Sportért díszoklevelet kapott Erdélyi János, Lautner József. Oktatásért-nevelésért díszoklevélben részesült Török Viola, Steinbach Lászlóné. Egészségügyért díszoklevélben részesült dr. Dobrocsi Aranka, dr. Jámborné dr. Barancsi Mária Márta. Közszolgálatért díszoklevelet vett át Beledi Zsolt, Bodor Géza. Szociális munkáért díszoklevél elismerésben részsült Horváth Istvánné, Preininger-Horváth Edina. Együtt-egymásért díszoklevélben részesült Csendes Róbertné Bosics Ilona Éva, Nagyné Takács Olga, Németh Istvánné. Roma nemzetiségért kitüntetést vett át Farkas András.


Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat

MTI nonprofit Zrt. 2009  © Minden jog fenntartva.