Önkormányzati sajtószolgálat

2020. január 23., csütörtök 21:32

A kultúra nem létezhet értő befogadó nélkül

A Magyar kultúra napján Padné Szabó Mária vette számba a Csingervölgyért Egyesület ünnepi rendezvényén mindazt, amit jelent mindennapi életünkben a kultúra. Január 22-én 1989 óta a magyar kultúrát ünnepljük, az Európai kultúra napja szeptember 20-a. Azért január 22-e a jeles nap, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ekkor fejezte be a Himnuszt.Kölcsey Ferenc előtt a magyarságnak nem volt egységes nemzeti éneke. A katolikusok a Boldog asszony anyánkat, a protestánsok a Tebenned bíztunk eleitől fogva című éneket énekelték. Hivatalos alkalmakkor az osztrák császári himnuszt játszották. Kölcsey 1823-ban írta meg ezt az ódát, ami 1829-ben jelent meg a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című lapban, majd 1844-ben pályázatot írtak ki a megzenésítésére. A beérkezett 13 pályaműből Erkel Ferenc zenéjét fogadták el. 1865. 12.14-én, amikor a kiegyezés tárgyalását megkezdő országgyűlésre érkezett Ferenc József császár, akkor a magyar Himnuszra vonult be a terembe, ezzel gesztust gyakorolva. A 2 világháború között 1938-ban Dohnányi Ernő átdolgozta a zenét, azóta ezt használjuk. 2013-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz 90 másodperces változatát, ezt a nemzetközi eseményeken használják, itthon nem lett népszerű. Az a fontos, hogy a kultúra a Himnusszal együtt nemzedékeket összekötő kapocs. A kultúrának ugyanis közvetítő szerepe is van, múlt és jelen, egyén és közösség, alkotó és befogadó között. A kultúra tehát folyamat. A szó eredete a latin nyelvből való, jelentése, colere = művelni. Jelen tudásunk szerint először Cato használta (Kr.e. 234-149.) cultura agri –vagyis földművelő jelentéssel. Cicero pedig cultura animi = a lélek művelése kifejezésére alkalmazta. A magyar szónak a jelentésére viszont ma sincs biztos magyarázatunk. Mogeri, madzseri, magor, meger, megyer formákban is használták a kora középkorban, leginkább magvető férfi, mesélő férfi, életerő jelentéssel. Akkor mi is a kultúra, amelynek sok fajtája létezik, például lakáskultúra, viselkedéskultúra, közlekedéskultúra, étkezési kultúra, beszédkultúra. Létezik egyetemes és magyar kultúra. A kultúra leegyszerüsítve az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége. A kultúrának különböző területei vannak. Az anyagi kultúra az, ami a termeléshez, létfenntartáshoz, mindennapi élethez szükséges javakat állítja elő. A másik csoportba kerülne kerül a tudomány, a művészetek, a filozófia és a vallás. A kettő nem választható szét. Hova soroljuk Koós Károlyt, aki építész, grafikus, író, könyvtervező és szerkesztő, tanár és politikus is volt? Hova tartoznak a tudományos technikai találmányok, például a lézertechnika? Alkalmazzák az építészetben a pontos mérésekhez, a szobrászatban az anyag szerkezetének vizsgálatához, a festészetben a restaurátorok, de az egészségügy szinte minden területén ugyanúgy használják. A kultúra önmagában nem létezhet, ahhoz, hogy kifejtse a hatását, elegedhetetlen a befogadó. A vers vagy regény a fiókban marad, az nem jelent értéket, a film, ha nem mutatják be, nem szórakoztat, a népművészet, ha a skanzenekbe szorul vissza, elfelejtik. Az alkotás akkor lesz érték, ha közösségivé válik, ha kommunikáljuk. A kommunikáció pedig információcsere. Az egyik szereplő átad valamit, amit a másik befogad. Az előadást az ajkai Bodza együttes megzenésített versekből álló műsora követte.