Kevesen érezték annyira Buda lelkét, mint Szabó Magda. Pedig
nála debrecenibb debrecenit nehéz lenne elképzelni, mégis itt talált otthonra,
Pasaréten. Szomszédunk lett, ahogy számtalan másik alkotó. A történelem során időről
időre vannak olyan helyek, ahol szinte felfoghatatlan mennyiségű alkotó energia
gyűlik össze.
Ilyen hely Pasarét
is, ahol Szabó Magda otthonra lelt. Ez a budai városnegyed is magához vonzotta
a magyar irodalom legnagyobb szellemeit. Annak a magyar irodalomnak, amely az
elmúlt bő évszázadban olyan mélységeit és magasságait mutatta meg a világnak,
mint kevés más nemzet. Itt élt velünk Szabó Magda, ahogy Konrád György, Szabó
Lőrinc, Szerb Antal, Szepes Mária vagy éppen Örkény István is. A sor hosszan
folytatható lenne, Szabó Magda azonban igazán megérdemli, hogy ma, születése
104. évfordulóján róla, és csak róla legyen szó.
Ha valaki szeretné megérteni, milyen hely is Buda, elég
Szabó Magdához fordulni, Szüret című versében minden benne van, amit
otthonunkról tudni érdemes:
„Jó a hegyek
közt. Vidéki a talpam,
ha földre hághat,
szívesen lelép
az aszfaltról,
próbálgatja a hajlat
görbületén izmai
erejét.
Pest város. Ha
dudái rámrivallnak,
megtorpan léptem.
Ám Buda vidék:
úgy bódorgok szép
válla hajlatában,
akár a Hajdúságon
hajdanában.”
Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája,
embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is
maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki
véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi
éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit
férfiak és nők sokasága tekint példaképének.
Itt az ideje, hogy
mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk
díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi,
mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani
neki.
Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda,
hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról
neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk.
Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el
hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília,
közt Komlós Jucit.
Szabó Magda mostantól
nemcsak az otthoni könyvespolcokon, hanem a róla elnevezett sétányon, Buda
egyik találkozóhelyén is velünk lesz.
/A sétány elnevezése valódi közösségi döntés volt. Idén
februárban tettünk közzé felhívást négy eddig névtelen közterület elnevezésére
azzal a nem titkolt céllal, hogy valamelyest javíthassunk a városban meglévő
női és férfi közterületnevek aranyán, hiszen a budapesti utcanevek 89
százalékát férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el.
A felhívást követően alig néhány nap alatt több mint 1000
javaslatot küldtek nekünk, melyek között toronymagasan vezetett Szabó Magda.
A Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti sétány
utcanévtábláinak avatásán Szabó Magda műveiből olvasott fel Mácsai Pál
színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész.
A sétányon elhelyeztük Szabó Magda könyvszekrényét is, amibe
bárki hozhat, és amiből bárki vihet némi olvasnivalót. A mai estén főleg Szabó Magdai
műveivel telt meg a szekrény.
|