|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XXI. Kerület - Csepel Önkormányzata |
| 2010. március 30., kedd 15:34 |
A gyanú: bűnpártolás - Vizsgálják Csepel volt rendőrkapitányának szerepét - Jogi háttér: mi a bűnpártolás? |
|
Az MTI információja alapján több hírportál számolt be a következőkről: a Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, hogy tisztázzák, terhelheti-e bármi felelősség az egykori XXI. kerületi rendőrkapitányt a tavaly januárban Csepelen történt, kettős iskolai gyilkosság kapcsán.
A híradások szerint az ügyészségi nyomozásnak tisztáznia kell, milyen kapcsolata volt a korábbi rendőrkapitánynak a gyilkosságok tényleges elkövetésével gyanúsított gondnokkal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság pénteken fordult a Fővárosi Főügyészséghez a csepeli kettős gyilkosság ügyében. Napvilágra került információk alapján ugyanis feltételezhető, hogy a volt csepeli rendőrkapitánynak köze lehetett a súlyos bűncselekményhez. Az újonnan felmerült információk tisztázása ügyészségi nyomozati hatáskörbe tartozik.
A gyilkossági nyomozók már korábban bizonyítékokat találtak arra, hogy az iskolában vagyon elleni bűncselekmények is történhettek, amik az emberölés motivációjaként is szolgálhattak. Időközben kiderült, hogy a meggyilkolt igazgató, Takács József feljelentést készült tenni a gyilkosság napján, ez mégsem történt meg, habár aznap - dokumentálható módon - járt a Csepeli Rendőrkapitányságon. A nyomozás során a tanúk egyike átadta a nyomozóknak annak a feljelentésnek a másolatát, amit az igazgató akart eljuttatni a csepeli kapitányságra.
A BRFK már korábban két büntetőeljárást is megindított a 2009. január 7-ei kettős emberöléssel összefüggésben, mert a gazdaságvédelmi nyomozók az emberölésen felül sikkasztással, csalással és okirat-hamisítással is meggyanúsították az iskola egyik igazgató-helyettesét, Deme Gábort, valamint az iskola egyik női alkalmazottját K. Ildikót. Az ügyészségi nyomozásnak tisztáznia kell, milyen kapcsolata volt a korábbi rendőrkapitánynak a gyilkosságok tényleges elkövetésével gyanúsított gondnokkal, sajtóhírek szerint ugyanis a férfi kimondottan a kapitány pártfogoltja volt.
Forrás: MTI és Stop.hu
Háttérként tájékoztatásul olvasóinknak:
Bűnpártolás
a Büntető Törvénykönyv (Btk) szerint:
244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el,
b) hivatalos személy eljárása során követi el.
(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.
(5) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|