|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS II. kerület Önkormányzata |
| 2023. június 28., szerda 08:21 |
Budapest első korzója Nemes Nagy Ágnes nevét viselheti |
|
A közösség javaslatai alapján négy eddig névtelen közterületet nevezünk el a II. kerületben nőkről, akikre büszkék vagyunk.
A nőnapi névadó ötletgyűjtésnek köszönhetően két éve több mint ezer javaslat érkezett hozzánk, és így gazdagodhatott akkor kerületünk a Szabó Magda sétánnyal, a Psota Irén utcával, a Komlós Juci közzel és a Solt Ottilia térrel.
Most újabb négy eddig névtelen közterület elnevezése történhet meg, így lesz Nemes Nagy Ágnes korzó, Karig Sára köz, Pikler Emmi liget és Pásztory Ditta lépcsősor a II. kerületben.
Továbbra is célunk, hogy javítsunk azon a budapesti arányon, mely szerint a valós személyek neveit viselő utcanevek kb. 89 százalékát férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el, ezért a II. kerületben törekszünk arra, hogy eddig névtelen közterületeket nevezzünk el olyan nőkről, akikre büszkék vagyunk.
Nemes Nagy Ágnes korzó - Vízivárosban található a 13584/1 és 13570/4 helyrajzi számú, egymásba nyíló közterület, mely a címkezelésről szóló kormányrendeletben felsorolt feltételeknek is megfelelve Budapest első - és így jelenleg egyetlen – korzója lehet.
Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége volt.
Budapesten született 1922. január 3-án. Szülővárosában élt, s eredeti nevén publikált. Már elemi iskolás korában jelentek meg versei egy gyereklapban. Gimnáziumi tanulmányait itt, a II. kerületben, a legendás Baár-Madas Református Leánylíceumban végezte, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta pályáját. A második világháború végén férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak, részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is.
Karig Sára köz - a Rózsadombon található, Bimbó út 32/b mellett nyíló 12840/1 és 12589/6 helyrajzi számú névtelen közterület a Karig Sára köz nevet viselheti a jövőben.
Karig Sára „embermentőként” 1985-ben megkapta a Világ Igaza (Yad Vashem) kitüntetést, ám előtte még megjárta Szibériát is.
Baján született 1914-ben. Az intelligens, érdeklődő kislányt alapvetően szabad szellemű, nyitottan gondolkodó, igazságszerető emberek vették körül, ennek is köszönhető kritikus szelleme, igazságérzete. A második világháború kitörésekor a Salgótarjáni Gépgyárban dolgozott angol-német levelezőként. 1944 tavaszától a Svéd Vöröskereszttel együttműködve mentette az embereket – angol hadifoglyokat éppúgy, mint zsidó kisgyerekeket.
Nagyon sok zsidó származású gyermek, magyar katonaszökevény, angol hadifogoly köszönhette neki életét, többek között Székely Magda vagy Gyarmati Fanni édesanyja is. Embermentő tevékenységéért a Jad Vasem Világ Igaza kitüntetésben részesítette.
Túl nagy, túl nehéz falat volt minden rendszernek – nem tűrt semmilyen elnyomást, s ha választania kellett, hogy a saját erkölcsi törvényeit, vagy a hatalom írásba foglalt szabályait kövesse, sosem volt kérdéses számára, miképp döntsön.
Pikler Emmi liget - a Cseppkő és a Zöldkő utca közötti 15760/4. helyrajzi számú kis park a Pikler Emmi liget nevet viselheti a jövőben.
Pikler Emmi, leánykori neve Emilie Madeleine Reich gyermekorvos volt, az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődésének és nevelésének egyik legelső szakembere. Bécsben született, de módszerét és gyermekközpontú szemléletét itt, az 1946-ban megnyitott a II. kerületi Lóczy utcai csecsemőotthon létrejöttével az intézet vezetőjeként dolgozta ki. Ekkortól nyílott lehetősége újszerű gyermeknevelési elveinek pedagógiai gyakorlatát megvalósítani.
Már a 1930-as években a hagyományokkal szembeszállva új korszakot teremtett: felismerte, hogy a csecsemő és a kisgyerek magával hozott képességeinek kibontakozásához kedvező feltétel, ha szabadon gyakorolhatja mozgás- és játéktevékenységét, ha saját egyéni üteme szerint fejlődhet.
Pásztory Ditta lépcsősor - a Törökvész városrészben található a 11843/4. helyrajzi számú, eleddig névtelen közterület, mely a Csalán út 3. és a Vöröstorony utca 10. között húzódik, a jövőben a Pásztory Ditta lépcsősor nevet viselheti.
Bartók Béláné Pásztory Ditta Rimaszombaton született 1903. október 31-én, és Budapesten hunyt el 1982. november 21-én. Somogyi Mórnál a budapesti konzervatóriumban tanult. Az 1922/23-as tanévben Bartók Béla növendéke volt a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. Tehetségét bizonyítja, hogy Bartók mindjárt a második osztályba vette fel. 1923 nyarán összeházasodtak – a Ditta becenevet is ő adta neki, 1924-ben megszületett fiúk Péter, ezután tanulmányait otthon folytatta férjénél.
Első közös fellépésük a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre ősbemutatója volt 1938. január 16-án, Bázelben. Utána többször is szerepeltek kétzongorás művekkel. 1940 októberétől az Egyesült Államokban éltek.
A Bartók család 1932. április 20-tól 1940. október 12-ig élt az eklektikus stílusban épült budai villa falai között a Csalán úton. Itt nyílt meg 1981-ben a Bartók Béla Emlékház a legnagyobb magyar zeneszerző utolsó budapesti, egyúttal magyarországi lakhelye.
Az elnevezéseket a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, és majd a döntést követően történnek meg a hivatalos névadók.
Minden javaslatért hálásak vagyunk, köszönöm, hogy ötleteikkel segítették a névtelen közterületek elnevezését!
Őrsi Gergely polgármester
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|