|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2011. március 18., péntek 13:21 |
Tanácskozás az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól (I. rész) |
|
Az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól
tanácskoztak a polgármesterek és az önkormányzati szakemberek Gödöllőn március
16-17-én. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett kétnapos
konferencián a önkormányzati reformról, településüzemeltetési kérdésekről eett
szó, valamint az egészségügyi-, közoktatási- és szociálpolitikai reform
önkormányzati hatásairól cserétélték ki véleményüket a résztvevők.
A Művészetek Házában megrendezett tanácskozás első napjának délelőttjén dr.
Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd
Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, az Alkotmány-előkészítő bizottság
alelnöke adott áttekintést arról, hol tart az új Alkotmány előkészítése, és az
hogyan érinti az önkormányzatok működését. Ezt követően Bekényi József, a
Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya vezetője szólt az
önkormányzati törvény módosításának tervezetéről, Lóránt Zoltán egyetemi tanár
pedig az önkormányzatok finanszírozásának és gazdálkodásának főbb kérdéseire,
aktuális problémáira hívta fel a figyelmet. A konferencián részt vett Rétvári
Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is, aki
közigazgatási reformról tartott előadást. Ebben többek között a tervezett
járások és az önkormányzatok kapcsolatáról beszélt.
Bevezetőjében dr. Gémesi György elmondta, fontos döntések
előtt áll a politika, hiszen új alkotmány készül, s átalakul a közigazgatási rendszer
és az állam szerepe. Az önkormányzati szektor minderről szakmai véleményt tud
formálni, ezt a célt szolgálja a jelenlegi fórum is. Az önkormányzatok jelenleg
a közszolgáltatások 70 százalékát látják el, alapvető érdek, hogy jó
önkormányzati rendszer alakuljon ki Magyarországon. Véleménye szerint helytelen
döntés volt, hogy az önkormányzati érdekképviseleteket tagjaik száma szerint
differenciálták, de tény, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségét azóta is
meghívják az egyeztetésekre.
Az új Alkotmány előkészületeiről szólva Gulyás Gergely elmondta, 1990 óta
minden egyes parlamenti ciklusban célul tűzték ki egy új Alkotmány
megalkotását, amire már nagy szükség van, mivel az1990-ben történt átdolgozás
nem volt alkalmas arra, hogy a nemzetnek célt adjon, és arra sem, hogy
megakadályozza az államadósság nagymértékű növekedését.
Mint mondta, az új Alkotmány az önkormányzatok mindennapi
működésének tekintetében nem tervez nagyobb eltéréseket. Jelentősebb
változásokat az önkormányzati finanszírozás és hitelfelvétel tekintetében
terveznek. Elsődlegesnek nevezte az önkormányzati és az állami feladatok
átgondolását.Az önkormányzatok hitelfelvételének változtatása kapcsán úgy
fogalmazott: Nem az önkormányzatok tehetnek arról, hogy ilyen mértékű adósságot
halmoztak fel, de fontosnak nevezte, hogy az államnak rálátása kell, hogy
legyen az önkormányzatok kötvénykibocsátására, mivel – véleménye szerint –
tarthatatlan, hogy az államnak nincs pontos képe, egy az államháztartási hiányt
jelentősen befolyásoló adatról.
Az államtitkár fontosnak nevezte az összeférhetetlenség kérdését is: már a
2014-es országgyűlésben se vehessenek részt polgármesterek. Kitért azonban arra
is, hogy az így keletkező szakmai hiányosságot pótolni kell. Erre – mint mondta
– megoldást jelenthet, ha az önkormányzati törvény lehetőséget ad egy testület
létrehozására, aminek keretében az önkormányzati szakembereket bekapcsolhatják
a központi költségvetés munkáiba.
Bekényi József elmondta, hogy a kormányzat a teljes
közigazgatási rendszer átalakítását és az állam szerepének újragondolását tűzte
ki célul. Ehhez a politikai feltételek most adottak. Az önkormányzati törvény
utolsó átfogó módosítására 1994-ben került sor. Azóta nem sikerült a
holtpontról elmozdulni. Most az új alkotmány alapján újra lehet fogalmazni az
önkormányzatok rendeltetését és húsz év tapasztalatainak birtokában ki lehet
küszöbölni a rendszer anomáliáit. Az önkormányzatok számos gonddal küzdenek, a
lakosság számára viszont a közszolgáltatási feladatok ellátásának színvonala az
elsődleges.
Mint kifejtette: az aranykorként emlegetett első önkormányzati ciklus sikere a
településeken akkor felszabadult energiákban rejlett. Az idő múlásával az
ágazati törvények változásai egyre szigorúbb előírásokat fogalmaztak meg az
önkormányzati feladatellátással kapcsolatban, de mind alacsonyabb lett ezek
állami finanszírozása. Kinyílt az önkormányzati olló, majd a települések
jelentős részének eladósodásához vezetett a gyakran nem a legfontosabb célok
pályázati támogatásához szükséges saját forrás előteremtése.
A tervezett átalakítás az államreformhoz fog kapcsolódni, amely a nagy ellátó
rendszereket is módosítja. Az önkormányzatok státusza nem változik. Marad a
kétszintű – települési és megyei – rendszer, alá fölé rendeltség nélkül. Az
önkormányzati és az állami feladatok megosztását együtt, párhuzamosan kell majd
vizsgálni. Az önkormányzatoknál maradnak az alapvető településüzemeltetési
feladatok, ezekre épülhetnek majd rá további funkciók a települések méretétől
függően. Ésszerűen korlátozzák a hitelfelvételüket, erősebb törvényességi
ellenőrzést gyakorolnak felettük. A megyék szerepkörét úgy alakítják át, hogy a
jelenlegi intézményfenntartó helyett inkább fejlesztő jellegük legyen.
Az önkormányzatok finanszírozása, gazdálkodása kapcsán Lóránt Zoltán
egyetemi tanár úgy fogalmazott, a normatívák folyamatos változása nagyban
hozzájárult, hogy gazdálkodásuk ellehetetlenült. Ezért fontosnak nevezte egy új
normatíva rendszer kidolgozását, de elengedhetetlennek nevezte az önkormányzati
pénzügyi fegyelem megerősítését is. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|